Digitális kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság 2.

Az egyik legérdekesebb webináriumi anyag feldolgozásának reflexiójához érkeztem el és bevallom akadtak olyan fogalmi tisztázatlanságok is, amelyek pontos értelmezésére még várnunk kell. Örülök, hogy hétről-hétre olyan témakörök merülnek fel, melyek új ismeretekkel bővítik tudáskészletemet. Három gyakran előforduló fogalommal szeretnék foglalkozni részletesebben: digitális kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság.   

Digitális kompetencia Juhász Gabriella szerint, A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. A kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését,  tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy kialakuljon bennünk egy vagy több kompetencia?  Elektronikus úton történő információk keresése, gyűjtése, szelektálása, feldolgozása és logikusan rendszerezett felhasználása járul hozzá a kompetencia kialakulásához. Ahhoz, hogy valaki digitális kompetens legyen egy adott feladat hatékony elvégzéséhez, szintén nélkülözhetetlen számára a megfelelő IKT-eszközök problémamentes alkalmazása, mint például prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek, különböző projektek elvégzése, monitorizálása, stb. Szintén fontos digitális kompetenciacsomagnak tartom megemlíteni a rendelkezésünkre álló több internetes oldalakon történő munkafolyamatok elvégzését, weboldalak közötti navigációt, vitafórumokon való kommunikációt és nem utolsó sorban az elektronikus levelezés lebonyolítását is. 

Úgy gondolom, a digitális kompetenciára való készség ne csak az oktatásban és munkahelyen fejtse ki hatását, hanem jelenjen meg hétköznapokban, a mindennapi kritikai gondolkodásunkban és a családi közösségben egyaránt. Ezen felül azt is fontosnak tartom, hogy kreativitásunkra is képezzen pozitív hatást és persze képesek legyünk nyitottá válni az újításokra. 

Forrás: http://bit.ly/yrQCW7

A képen egy tanórán folytatott digitális kompetenciafejlesztést látunk. Lengyel Zsuzsánna szerint a digitális kompetencia jelentősége komplexitásában rejlik. A digitális kultúra eszközrendszerének használata ugyanis az információk megszerzésének, tárolásának, bemutatásának, megosztásának és továbbításának ad „kulcsotˮ, de ugyanúgy  nyújt ismereteket a társas és módszerkompetenciák tárházához is, pl. csoportkommunikáció, együttműködés, krativitás, felelőségteljes,  etikus eszköz-és információkezelés.

Digitális műveltség: Ma már több „műveltségˮ jellemzéssel találkozom, mint pl.információs műveltség, média műveltség, digitális műveltség, stb. Ezek külön jellemzésére most nem térnék ki, de a digitális műveltségről mindenképp szeretnék néhány gondolatot megosztani. A digitális műveltség a 21. század elején kiterjed a digitalizáció minden területére, formájára. A lifelong learning (LLL) filozófiájának egyik alkotóelemeként is jellemezhetjük a digitális műveltséget, ugyanis minden korosztály számára fontos elsajátítási területet képez. Hatóköre a közoktatástól kezdve a felsőoktatáson, a felnőttképzésen keresztül a gerontagógiai szakképzésekig kiterjedve fejti ki oktatási tevékenységét. Úgy vélem, azt nevezhetjük digitális művelt egyénnek, aki kompetens a technológiához, nyitott az IKT-eszközök elméleti és gyakorlati elsajátításához, képes arra, hogy tudásával alakítsa és formálja az információs társadalmat. „Műveltté válni és annak maradni hosszú távú elkötelezettséget jelentˮ (Cordes, 2009).

Digitális állampolgárság: Kőfalvi Tamás szerint a digitális állampolgárság hatékony megvalósulásához, olyan digtális kompetenciák tartoznak, melyek nélkül aligha valósulna meg a tanítási-tanulási folyamat.

A digitális állampolgárrá válás elemei:

• Az e-tudatosság, melynek lényege, hogy az egyén az IT és az IKT innovációját tudatosan elfogadja.
• A technológiai műveltség esetében az egyén a digitális eszköz-és médiahasználat képességével valósítja meg a tanulást, a szabadidő hasznos eltöltését, a munkafolyamatokat, stb.
• Az információ műveltség lényege, hogy a felőtt tanuló nyitott a sokszínű és egyre bővülő információáradat feldolgozásához.
• A digitális írástudás lényege, új ismeret vagy tudás kialakításának képessége IKT eszközök alkalmazásával. Ehhez szorosan hozzátartozik az internet, a hálózatok ismerete, és a multimédiás alkalmazások jelentősége is.
• A media-műveltség lényege az IKT eszközök hatékony alkalmazása és az információk visszakeresésének és terjesztésének a képessége.

Digitális állampolgárság nem csak hatékony eszközhasználatot jelent, hanem azt is, aki képes a digitális kultúra változásait adaptálni, elfogadja a változásokat és azt a tényt, hogy a digitális kultúra folyamatos változásokat idéz elő az információs társadalomban. A digitális állampolgársághoz az is hozzátartozik, hogy etikusan viselkedjünk, illetve éljünk online környezetben.

A digitális állam kialakulása olyan új versenyhelyzetet és változásokat eredményez hazánkban, amelyeket nincs lehetőségünk megváltoztatni, vagy késleltetni. Olyan információs társadalom áll előttünk, mely minőségben más, mint az elmúlt évtizedek. Vajon jó ez nekünk? Véleményem szerint sokan vannak olyanok – értelmiségiek is -, akik legszívesebben visszafordítanák az IKT és innovatív eszközhasználatot, pedig a digitális állam kialakítása társadalmi feladat. Úgy vélem, minden állampolgárnak aktívan hozzá kellene járulnia ehhez a társadalmi fejlődéshez. Ha belegondolunk a digitalizáció által olyan társadalmak és nemzetek szólíthatók meg kölcsönösen, akik között még a nyelvismeret is akadály. A digitális társadalom jelentősége sokkal komolyabb prioritás, mint gondolnánk.

http://bit.ly/y9IauG

http://bit.ly/yaDurb