Az eLearning fogalmának értelmezési lehetőségei

A következő feldolgozandó témám az eLearning fogalmának értelmezési lehetőségei a távoktatás keretében. Sokan úgy vélik, hogy az eLearning és a távoktatás egy és ugyanazon fogalmak, pedig a két tanítási-tanulási folyamat között meghatározó a különbség. A fejlődés egy megállíthatatlan állapot, ami ellen nem szabad tenni, ezért az oktatás területén is a szüntelen változás, innováció adja a megújulás folyamatát.

 

„Jobb iddőben megismerni az újat, próbálni együtt élni vele, és kihasználni az eddig soha nem volt lehetőségeket (Neumann János)

Mikor beszélhetünk eLearningről?  Ahhoz, hogy hatékonyan megvalósuljon az eLearning oktatási folyamata három elem együttes jelenlétére szükség van. Amennyiben ezek alkotórészek, illetve elemek valamelyike hiányzik, már nem beszélhetünk nyitott - tér- és időkorlátoktól független – eLearning képzési formáról.

1. számítógéppel segített tanulás

2. online, web alapú tanulás   

3. távoktatás

A három összetevő komponensből alakul ki a negyedik oktatási rendszer az eLearning hármas rendszerintegráció:´

• Didaktikai design
• Modularitás
• Rendszerszemlélet

1. Számítógéppel segített tanulás: Leggyakrabban nyolc tényezőt jelölnek meg az eLearning oktatással  foglalkozó szakemberek a számítógéppel támogatott tanulási folyamatokhoz. Ezek közül, csak néhányat emelnék ki, mint pl. az adattárolás, mely biológiai és külső memória lehetőségeit foglalja magába. Az adatok tárolása megvalósulhat biológiai és külső memória lehetőségével. Vajon mi lehet a különbség a belső és külső memória között? Olvasatom alapján úgy vélem, hogy a belső memória az a számítógépünk memóriája, a külső memória pedig a gép memóriakártyája.

Az interaktivitás során a bevitt válaszok befolyásolják a működést, a folyamatokat és a visszacsatolást is. Kétirányú kommunikáció figyelhető meg, ahol viselkedésük és működésük nem előre meghatározott, hanem af elhasználói bevitel által befolyásolható, irányítható.

A hypertext, nem lineáris, hanem vertikális felhasználóvezérelt információs utak létrehozása. Információelméleti szemszögből hypertexten egy olyan adatbázist értünk, amelynek egyes részei egymással tetszőlegesen összekapcsolhatók, és az így létrejövő hyperkapcsok mentén a hagyományos lineáris megoldásoknál (pl. lapozás) gyorsabban kutathatók fel az egymással összefüggő információk (G.P. Landow, 1992). A hypertext lényege, hogy csomópontokból jönnek létre és azok egy összekötő linkek hálóját képezik.

A csomópontok különféle információs egységek, melyek lehetnek:

ü  szöveges dokumentumok,

ü  rövid szövegeket tartalmazó kártyák, képek, videók, illetve hanganyagok,
ü  textuális és audiovizuális információkat keverő multimédia 

 A multimédia fogalmával tegnap ismerkedhettem meg behatóbban az Oktatásinformatikai előadás alkalmával. A multimedia öt egységből tevődik össze: text/szöveg/, hang, kétoldalú kommunikáció, videóanyag /mozgókép/, kép /állókép/. A multimedia egy nemzetközi kifejezés, lefordítva „sok médium”-ot jelent. 

A virtuális valóság, illetve virtual reality (VR), egy olyan számítógépes környezet, ahol minél élethűbben probálok tevékenykedni a virtuális világban. Ilyen virtuális élet a Second Life is, amely a XXI. század elején a leggyakrabban alkalmazott virtuális valóság. Benne megtalálható a felsőoktatási tanítási-tanulási folyamatoktól kezdve a szabadidő hasznos eltöltéséig szinte minden számunkra aktuális elfoglaltság. Utazhatunk, tanulhatunk, szórakozhatunk  kedvünkre, sőt ma már a Second Life külön nyelvezettel és szótárral is rendelkezik a program könnyebb és gyorsabb megértése érdekében.

2. Az online, web alapú tanulás: Az eLearning alkalmazások és programok magukban foglalnak web-alapú tanulást, számítógép-alapú tanulást, virtuális osztálytermi tanulást és digitális együttműködést. A tartalom érkezhet interneten, intraneten vagy extraneten keresztül is, a hang pedig videoszalagon, műholdas TV-vel és CD-ROM-on. Ahhoz, hogy hatékonyan megvalósuljon a hálózati tanulás, illetve a hálózati kommunikáció szükségünk van a kommunikációs eszközök meglétére is, pl. Microsoft Office 2010 programcsomag, ahol megvalósul a képszerkesztés, a hang, az írás, a mozgókép, stb.  

A web 2.0 értelmezésére külön nem térek ki, mert azt az előző blog bejegyzésemben részletesen megtettem. Annyit talán még érdemes megemlítenem, hogy az új világháló a gyakorlatban nem csak elektronikus levelezését, hanem kedvenc internetes linkjeink, határidőnaplónk dokumentumait, fényképeket, videó- és hangfájlokat is bárhol, bármikor elérhetünk az interneten egy azonosító és egy jelszó megadása után. 

A kiterjesztett valóság (AR- Augmented Reality) a valóság egyfajta virtuális kibővítése, amikor a mobilunk kamerájával szétnézve egy adott környéken, megjelenik az éppen a kamerában látható boltok nyitvatartása vagy akár az adott irányban levő (éppen nem is látható) üzletek leírása és távolságuk.

3. A távoktatás: A távoktatásban találkozunk olyan hiedelmekkel, melyek sokszor túlzottak, vagy nem is fedik a valóságot. Ilyen tévhit pl. az, hogy keveset kell tanulni a távoktatás során, olcsó és a hatékonysága nem kielégítő, stb. Időben és térben függetlenek vagyunk a tanártól és sokkal szabadabb lesz az oktatás. A távoktatás tervezésénél oda kell figyelni a minőségi tervezésre és a tartalomra. A tanulási kornyezet optimális kialakítása az egyik legfontosabb feladat. Amikor e-learninget tervezeünk fontos a didaktikai tervezés, illetve a mozgóképek társítása. 

Komenczi Bertalan leírja a didaktikai tervezési folyamatot, mely alapján meglehet valósítani egy hagyományos e-learning oktatást. A távtanulók az eLearning során önszabályozóan tanulnak, valamint fontos képesség a tanulóközpontúság megléte, /tanulni szerető személyiség/, az egyén tanulási mószertani kultúrájából fakad.

a.) didaktikai tervezés/design: A távoktatás nem univerzális ami azt jelenti, hogy nem minden témára lehet távoktatási programot fejleszteni.

b.) modularitás: Lényege, a tananyag elemeinek tanulási egységekre való bontása, minél elemibb a szétbontás, annál nagyobb a valószinűsége, hogy hatékony távoktatást tudunk fejlesztni.

c.) rendszerszemlélet: A tanulási utak kiválasztását jelenti, ahol szükséges a hierarchikus tanári szerep irányítására és a nagy szabadságadás nem hatékony. Az egyensúly megteremtése nem egyszerű feladat az oktató számára, de az „arany középútˮ keresésével kialakítható.

Sokan szkeptikusan vélekednek arról, hogy az informális tanulás valóban tényleges tanulásról szól? Véleményem szerint igen, csak mások az elvárások, hiszen az informális tanulás során jártasságot, tapasztalatot szerez a felhasználó. Az eLearning nem akarja kiszorítani, kiváltani vagy lecserélni a valós, személyes osztálytermi oktatási folyamatot, de az is evidens, hogy  vannak bizonyos képzési szempontok, amikor ez az oktatási forma hatékony lehet.

eLearning válság vagy változás? (Tapscott, Benedek 73.o)

Lineáris tanulás helyett	Hipermédia
Instruktív pedagógia helyett - utasításokat ad, megmondja, mit kell csinálni a tanulónak	Konstruktivista pedagógia - saját maga határozza meg a tanulási folyamatot
Tanárközpontúság helyett	Tanulóközpontúság, web.2.0 alkalmazása, errol ír Kulcsár Zsolt is /Az integrativ eLearning felé/
Befogadás helyett	Tanulás tanulása jön előtérbe, mert nagyon sok információ zuhataggal kell megbírkózni a társadalomnak. A tanulás energiráfordítással jár, vidám oktatási környezetben +zene
Iskolai tanulás helyett	Lifelong learning koncepció megjelenése
Tömeges oktatás helyett	Személyre szabott tanulás, bár ez elég anyagi befektetést igényel
A tanulás árral szembeni lavírozást jelent, ez helyett	A tanulás öröm, boldogság és szórakozás, flow-élmény /jutalom/
Közvetítő tanár	Facilitator, mentor, tutor

Az instruktív pedagógia döntő többségében szigorúan, instruktívan vannak összeállítva a oktatási elemek, de ennek ellenére szép, esztétikus és látványos is. Az Elearning nem igazán igényli a menedzsmentet, inkább csak a hatékony, alapos szervezést. Vajon mikor lesz tevékenységközpontú a felnőttképzésben? Milyen tényezők befolyásolják a kiértékelést? 

Véleményem szerint a tevékenységalapú online távoktatás kifejlesztése és elterjedése az elsődleges célok közé tartozik. Az eLearning akkor működhet hatékonyan, ha intenzíven megvalósul pl. a blogírás és néhány közösségi oldalakon lévő interaktív és intenzív konszenzuson alapuló közösségi munka.

Felhasznált irodalom

•  Benedek András (2011): Digitális pedagógia, Tanulás IKT környezetben. Budapest. 261.o.
• Kovács Ilma (1997): Új út az oktatásban? távoktatás, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a Professzorok Háza közös kiadványa. Budapest. 264.o.
• Komenczi Bertalan (2002): Információ és társadalom. EKF-Líceum Kiadó. Eger. 204.o.
• Kovács Ilma (2007): Az elektronikus tanulásról. Internetes forrás: http://mek.oszk.hu/09100/09190/09190.pdf Megtekintés ideje: 2012.3.3. (02:25)
• Landow G.P. (1992): Hypertextuális Derria, posztstrukturalista Nelson? Internetes forrás: http://www.artpool.hu/hypermedia/jegyzetek.html#George Megtekintés ideje: 2012.3.2. (03:02)