Az információs társadalom technológiai környezete, eszközrendszerek és alkalmazások

A digitális kultúra kiépítéséhez, fejlesztéséhez központi szerepet játszik a web 2.0 eszközök hatékony alkalmazása online és offline technológiai környezetben. A digitális eszközök és források felhasználása a mai információs társadalomban a digitális kultúra építőköveiként jelennek meg, ahol az információ összegyűjtése, értékelése és közvetítése valósul meg.

Az előző előadásban többször is megjelent a „digitális tolltartóˮfogalma, mely számomra a web 2.0 eszközök és az IKT-val támogatott elektronikus tanulás építőkövei. Ezek közül olyan új webes, generációs eszközök és szolgáltatások jelennek meg naprakész, melyek formális úton történő tanulmányainkat és informális, valamint non-formális tájékozódásunkat segítik elő. Számomra a hatékony tanulás a webkettes eszközökkel akkor hatékony, ha alaposan megismerem és kellően kiismerem a szolgáltatás adta lehetőségeket, bár hozzáteszem, nem mindig tudom elsajátítani egy újonnan megvásárolt eszköz minden egyes technikai lehetőségeit elsajátítani. Az új webes eszközök és szolgáltatások megismerésével hatékonnyá és élvezetessé tehetem mindennapi feladataim elvégzését. A sikeres tevékenységeim elvégzéséhez azt is illik tudnom, hogy melyik eszköz szolgál egyéni, vagy közösségi tanulás alkalmazására. Nem elég ugyanis rendelkeznem egy új webkettes eszközzel, illetve eszközrendszerrel, ha  nem tudom megfelelően kezelni, üzemeltetni azt.

Az elektronikus eszközökkel támogatott oktatás azonban még nem jelenti azt, hogy innovatív oktatási módszerről beszélünk, csupán azt, hogy a technológiai eszköztárunkban találhatók ilyen megoldások (Köpeczi-Bócz, 2007). Az előadáson közel harminc web 2.0 eszközzel ismerkedhettem meg, melyek mélyebb elsajátítása azért is lenne fontos számomra, mert a későbbi életpályámat, azon belül a munkaerő-piaci lehetőségeimet pozitívan befolyásolhatja. 

Melyek tehát azok a webkettes eszközök amik hatékony alkalmazásához egy számítógépre és egy általa biztosított platformra van szükségem?

Facebook – Egy korábbi előadás alkalmával már volt szó a facebook eredeti funkciójáról és későbbi profilbővítésének hasznos elemeiről. Részletesen nem szeretném taglalni a facebookot, -mint az egyik legismertebb közösségi hálót-, mert úgy vélem, ma már a veteránoktól kezdve a Z-generációig majdnem mindenki ismeri, vagy legalább hallott erről az online és offline környezetben megvalósuló közösségépítési formáról. Az elsődleges funkciójától elkanyarodva,- ismerősök és „ismeretlenekˮ hajkurázása -  ma már tanítási-tanulási platformként is funkcionál, a webergonómiai (biztonság, komfort, hatékonyság) feltételekhez is folyamatosan próbál alkalmazkodni, tehát a valós közösségépítés véleményem szerint az eredeti funkció „hanyagolásaˮ után valósul meg. A napokban olyan fejlesztésről is olvastam, miszerint a felhasználó ismerősei kategorizálva lesznek az szerint, hogy milyen társadalmi szerepet töltenek be az egyén életében.

Milyen az online és offline tanulási környezet? Úgy gondolom, az online, illetve a webes tanulási környezet ritkábban valósul meg- spontán- anélkül, hogy előre megterveztük volna. Ennek a terminológiája Komenczi Bertalan szerint, az online, illetve a webes tanulási környezet terminológiája többféleképpen értelmezhető, mint pl. elektronikus tanulásként, ahogy Kovács Ilma nevezi „Az elektronikus tanulásrólˮ c. könyvében, vagy blended learning (vegyes oktatás), computer based learning (CBL), web based learning (WBL),  stb. A felsorolt online tanulási színterek között gyakran árnyalatnyi különbségek, illetve átfedések vannak. Az offline tanulási környezet pedig szervesen kapcsolódik az online tanuláshoz és függetleníteni tőle alig tudjuk magunkat. Amikor offline tanulási környezetben dolgozunk, tanulunk, elektronikus eszközkörnyezetünk segítségével digitális lábnyomokat hagyunk magunk után. Természetesen ezek a nyomok online környezetben is végigkísérik cselekedeteinket, tehát bármit is teszünk az interneten, vagy a mobiltelefonukkal, vagy a digitalizált televíziónkkal nyoma marad, melyet a későbbiek folyamán már nem tudjuk eltávolítani, illetve módosítani.

Mit értek információs asszimetrián? A megfigyelt személy gyanútlan, nem is sejti, hogy digitális nyomait akár üzleti célokra is felhasználhatják egyes befektetők, multinacionális cégek, stb. A megfigyelő személy többet tud a megfigyeltről, mint fordítva (lásd Bill Gates példáját az előadásból). Az adatgyűjtők személye és az adatfelhasználás rejtett, vagyis láthatatlan, de maga a személy tárgytalan számukra. Ezeket a digitális folyamatokat nem negatívumként értelmezem, mert tudom azt, hogy nem a személyem, hanem a munkám után hagyott digitális jelek, az ún. digitális lábnyomaim érdekli az adatgyűjtőket. Természetesen ez ellen nem tudok tiltakozni, de miért is tenném? Vannak, akik nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy semmi információt ne szolgáltassanak ki magukról a világhálóra. Az ilyen titkosításokat, lefedettségeket különböző cégek végzik el komoly anyagi szolgáltatások ellenében és így egyesek szinte megtalálhatatlanná válnak.

Mit is értek digitális lábnyom alatt? Az információszerzőknek, illetve adatgyűjtőknek az az elsődleges céljuk és feladatuk, hogy minél több információt begyűjtsenek az internet felhasználókról. Milyen információkra éhesek? Magában az az iformáció, hogy a google-t használó emberek 80%-a szeret enni, inni, utazni, vagy háziállatot tartani az még önmagában nem információ, vagyis nem olyan információ, mely érdemben hasznos lehet számukra. Amennyiben azt tudják meg ezekrol az adatokról, hogy a háziállat rajongók előnybe részesítik az online vásárlási formát, akkor ez már az adatgyűjtők számára egy hasznos információ, mert létre lehet hozni egy online háziállat boltot. A digitális lábnyomokból megismerhetőek bizonyos szokások, és az erre szakosodott vállalkozások így személyre szabott szolgáltatásokat kínálnak.

Az előző előadáson több fontos és számomra nagyon érdekes  közösségi és geolokációs portálokat ismerhettem meg. Az alábbiakban megkísérlek bemutatni pár webkettes eszközt, melyek az ún. digitális tolltartó készletét képezik. Ezen tartalmak ismerete nélkül aligha beszélhetek digitális kultúráról, valamint én sem válhatok „digitális kulturlénnyéˮ, ha nem kismerem behatóbban ezeket az innovatív eszközöket.  Emlékezetem szerint az előadáson kb. 28 darab eszközt ismerhettünk meg, melyekből csak azokat emelném ki, amelyekkel korábban még nem találkoztam.

LinkedIn – Hasonlít a facebookra, annyi különbséggel, hogy csak olyan ismerősöket keresek és fogadok el, akikkel korábban valamilyen szintű szakmai kapcsolatban, szakmai projekten volt részem. Ide feltölthetem szakmai önéletrajzomat, e-portfóliót, stb. Szakmai facebooknak is nevezik.

Google plussz – Ez egy olyan közösségi web, ahol a használhatóság, a tartalom és a közönség  szentháromsága megjelenik, hasonlóképpen, mint a facebook esetében.  Ha bármelyik gyenge, a weboldal néptelen marad. Design és Webergonómia szempontjából még kifejlettebb, mint a facebook, de mégsincs annyi felhasználója, mint a fent említett közösségi oldalon.

Tet háló – Tanulást segítő technológiák, melyet a Pedagógus mentor hálózat (ELTE T@T és NJSZT Közoktatási Szakosztály) együttesen működtet. Tetszik, mert könnyű a felhasználhatósága, elsőre átlátom a szolgáltatásokat, pl. blogok, fórum, chat, események, linkek, stb.

Ning közösség – Saját közösségi oldalt tudok létrehozni, melynek segítségével pár perc alatt megszerkeszthetek egy közösségi oldalt, rengeteg beállítást konfigurálhatok, egy sablongalériából pedig ki is választhatom a számomra legmegfelelőbb kinézetet, sőt még a magyar nyelvet is támogatja. (mintha saját facebookot hoznák létre cégek, vállalkozások köré)

Moly.hu –  Könyvolvasók klubja, közössége, minden ami a könyvről szól. A közösség alapítója  Nagy Bence tipográfus, újságíró. A felhasználók saját korábbi olvasmányaikat csoportosíthatják, értékeléseket, idézeteket írhatnak könyvekről, polcokra rendezhetnek könyveket.

Meetup – közösségi portál, ahol értesítést kapok a közösség szervezésének menedzseléséről, minden olyan általam kiválaszott közösségi témáról amely érint, offline környezetben is. Bárki indíthat egy meet up közösséget, pl. andragógusok találkozója. Célja a közösségépítés és meghívóval lehet regisztrált felhasználóvá válni.

Twitter – asszimetrikus kapcsolat, ahol a követésen van a hangsúly. Impulzív gondolatok közvetítése...

Tumblr. - Klasszikus blogok, mikroblogok tárhelyéül szolgál, ahol a megosztás központi szerepet tölt be. A blog és a facebook között helyezkedik el, lényege egyéni gyűjtésen van és nem a közösségépítésen. Nem ismerettség alapján működik.

Edublogs/Goldenblog – Itt a legjobb blogokkal találkozhatunk nemzetközi és magyar viszonylatban. Az edublogs bloggyűjteményként funkcionál, oktatáspolitikai témák,  oktatási intézmények, oktatók és  diákok részére dolgozták ki. Az utóbbi portál lényege, hogy a legjobb magyar blogok versenyeznek egymással, közel hetedik éve. Különféle kategóriákat különböztetnek meg, mint pl. gasztroblog, kult-szórakozás, életmód blogok, IT blogok, hírblogok, szakértői blogok, fotóblogok, stb.

Geolokációs szolgáltatások közé tartoznak: Foursquare – Szimmetrikus kapcsolatok rendszere, ahol az egyén folyamatosan informálja minden ismerősét arról, hogy hol jár. Marketingszempontból nagyon előnyös softwarenek tartom, mert ma már -főleg nyugat-európai országokban- majdnem  mindegyik vendéglátó-ipari egységben belehet csekkolni, amiért cserébe igen jelentős kedvezményt kaphatok a szolgáltatások közül. További ilyen és ehhez hasonló geolokációs szolgáltatások a Google.com/latitude, a Panoramio és a Geocaching.

Zárt keretrendszerek közé tartozik a moodle e-learninges keretrendszer, mely modulokból épül fel. Persze nyitottá lehet tenni, de fő funkciója a zártság és az instruktivitás /előírások, utasítások/.  Ez a szabályozás igazgatja az oktatás folyamatát. A moodle keretrendszert kurzusszerkezetekben kell elképzelni és ez az egyik legelterjedtebb funkció. Magyarországon az e-learning keretrendszer moodle alapú és a digitális tolltartó egyik legkiemelkedőbb webkettes eszközeihez tartozik. A moodle nyílt forráskódú, licenc alatt terjesztett php nyelven íródott e-learninges keretrendszer, melynek lényege, hogy segítse az oktatókat olyan online kurzusok létrehozásában, amelynek középpontjában az együttműködés, a tartalom együttes építése és a folyamatos fejlődés áll.  

A Mahara portfólió rendszer szintén egy zárt keretrendszer, mely szabad forráskódú ePortfólió szoftver. A digitális tolltartó további részeinként említem a prezentációs eszközöket, mint pl. slideshare.com, prezi.hu, vagy a docs.google.com/presentation. A prezi.hu prezentációs webkettes eszköz magyar fejlesztés és mindhárom eszköznek közösségi tartalommegosztás a lényege.

A fényképeket, állóképeket és közösségi képeket a flickr.com, pacasaweb.google.com, photosynth.net és a 360 cities.net eszközrendszerrel biztosítom. Úgy érzem még maradt egy-két digitális tolltartó elem, illetve webkettes eszköz, melyeket nem említettem meg, ezek tartalma megtalálható www.ustream.com oldalon Ollé János tanár úr neve alatt. Itt jut eszembe, hogy a ustream.com az élőhang és élő videó megosztására fejlesztették ki, mely platform független. Az Itunes.apple.com/itunes-u oldalon belehallgathatok a világ bármely egyetemi kurzusába, archívumából is kedvemre válogathatok, pl. Oxford Egyetem, vagy Cambridge Egyetem kurzusaiból, tehát valóban érdemes ezek eszkök tudatában élnünk és folyamatosan beleépíteni a hétköznapjainkba.

http://bit.ly/FOLqCb

http://bit.ly/HBLNS

http://bit.ly/1adcA4