Az információs társadalom
technológiai környezete, eszközrendszerek és alkalmazások
A digitális
kultúra kiépítéséhez, fejlesztéséhez központi szerepet játszik a web 2.0
eszközök hatékony alkalmazása online és offline technológiai környezetben. A digitális
eszközök és források felhasználása a mai információs társadalomban
a digitális kultúra építőköveiként jelennek meg, ahol az információ összegyűjtése,
értékelése és közvetítése valósul meg.
Az
előző előadásban többször is megjelent a „digitális tolltartóˮfogalma, mely számomra a web 2.0 eszközök
és az IKT-val támogatott elektronikus tanulás építőkövei. Ezek közül olyan új
webes, generációs eszközök és szolgáltatások jelennek meg naprakész, melyek
formális úton történő tanulmányainkat és informális, valamint non-formális
tájékozódásunkat segítik elő. Számomra a hatékony tanulás a webkettes
eszközökkel akkor hatékony, ha alaposan megismerem és kellően kiismerem
a szolgáltatás adta lehetőségeket, bár hozzáteszem, nem mindig tudom
elsajátítani egy újonnan megvásárolt eszköz minden egyes technikai lehetőségeit
elsajátítani. Az új webes eszközök és szolgáltatások megismerésével hatékonnyá
és élvezetessé tehetem mindennapi feladataim elvégzését. A sikeres tevékenységeim
elvégzéséhez azt is illik tudnom, hogy melyik eszköz szolgál egyéni, vagy
közösségi tanulás alkalmazására. Nem elég ugyanis rendelkeznem egy új webkettes
eszközzel, illetve eszközrendszerrel, ha
nem tudom megfelelően kezelni, üzemeltetni azt.
Az elektronikus eszközökkel támogatott oktatás azonban
még nem jelenti azt, hogy innovatív oktatási módszerről beszélünk, csupán azt,
hogy a technológiai eszköztárunkban találhatók ilyen megoldások (Köpeczi-Bócz, 2007).
Az
előadáson közel harminc web 2.0 eszközzel ismerkedhettem meg, melyek mélyebb
elsajátítása azért is lenne fontos számomra, mert a későbbi életpályámat, azon
belül a munkaerő-piaci lehetőségeimet pozitívan befolyásolhatja.
Melyek
tehát azok a webkettes eszközök amik hatékony alkalmazásához egy számítógépre
és egy általa biztosított platformra van szükségem?
Facebook –
Egy korábbi előadás alkalmával már volt szó a facebook eredeti
funkciójáról és későbbi profilbővítésének hasznos elemeiről. Részletesen nem szeretném
taglalni a facebookot, -mint az
egyik legismertebb közösségi hálót-, mert úgy vélem, ma már a veteránoktól
kezdve a Z-generációig majdnem mindenki ismeri, vagy legalább hallott
erről az online és offline környezetben megvalósuló közösségépítési formáról.
Az elsődleges funkciójától elkanyarodva,- ismerősök és „ismeretlenekˮ
hajkurázása - ma már tanítási-tanulási
platformként is funkcionál, a webergonómiai (biztonság, komfort,
hatékonyság) feltételekhez is folyamatosan próbál alkalmazkodni, tehát a valós
közösségépítés véleményem szerint az eredeti funkció „hanyagolásaˮ után valósul
meg. A napokban olyan fejlesztésről is olvastam, miszerint
a felhasználó ismerősei kategorizálva lesznek az szerint, hogy milyen
társadalmi szerepet töltenek be az egyén életében.
Milyen
az online és offline tanulási környezet? Úgy gondolom, az online, illetve a
webes tanulási környezet ritkábban valósul meg- spontán- anélkül, hogy előre
megterveztük volna. Ennek a terminológiája Komenczi Bertalan szerint, az online, illetve a webes tanulási
környezet terminológiája többféleképpen értelmezhető, mint pl. elektronikus
tanulásként, ahogy Kovács Ilma nevezi
„Az elektronikus tanulásrólˮ c.
könyvében, vagy blended learning (vegyes oktatás), computer based learning
(CBL), web based learning (WBL), stb.
A felsorolt online tanulási színterek között gyakran árnyalatnyi
különbségek, illetve átfedések vannak. Az offline tanulási környezet pedig
szervesen kapcsolódik az online tanuláshoz és függetleníteni tőle alig tudjuk
magunkat. Amikor offline tanulási környezetben dolgozunk, tanulunk,
elektronikus eszközkörnyezetünk segítségével digitális lábnyomokat hagyunk
magunk után. Természetesen ezek a nyomok online környezetben is
végigkísérik cselekedeteinket, tehát bármit is teszünk az interneten, vagy
a mobiltelefonukkal, vagy a digitalizált televíziónkkal nyoma marad,
melyet a későbbiek folyamán már nem tudjuk eltávolítani, illetve
módosítani.
Mit értek információs
asszimetrián? A megfigyelt személy
gyanútlan, nem is sejti, hogy digitális nyomait akár üzleti célokra is
felhasználhatják egyes befektetők, multinacionális cégek, stb.
A megfigyelő személy többet tud a megfigyeltről, mint fordítva (lásd
Bill Gates példáját az előadásból). Az adatgyűjtők személye és az
adatfelhasználás rejtett, vagyis láthatatlan, de maga a személy tárgytalan
számukra. Ezeket a digitális folyamatokat nem negatívumként értelmezem,
mert tudom azt, hogy nem a személyem, hanem a munkám után hagyott
digitális jelek, az ún. digitális
lábnyomaim érdekli az adatgyűjtőket. Természetesen ez ellen nem tudok
tiltakozni, de miért is tenném? Vannak, akik nagy hangsúlyt fektetnek arra,
hogy semmi információt ne szolgáltassanak ki magukról a világhálóra. Az
ilyen titkosításokat, lefedettségeket különböző cégek végzik el komoly anyagi
szolgáltatások ellenében és így egyesek szinte megtalálhatatlanná válnak.
Mit is értek digitális lábnyom alatt? Az információszerzőknek, illetve adatgyűjtőknek az az elsődleges céljuk és feladatuk, hogy minél több információt begyűjtsenek az internet felhasználókról. Milyen információkra éhesek? Magában az az iformáció, hogy a google-t használó emberek 80%-a szeret enni, inni, utazni, vagy háziállatot tartani az még önmagában nem információ, vagyis nem olyan információ, mely érdemben hasznos lehet számukra. Amennyiben azt tudják meg ezekrol az adatokról, hogy a háziállat rajongók előnybe részesítik az online vásárlási formát, akkor ez már az adatgyűjtők számára egy hasznos információ, mert létre lehet hozni egy online háziállat boltot. A digitális lábnyomokból megismerhetőek bizonyos szokások, és az erre szakosodott vállalkozások így személyre szabott szolgáltatásokat kínálnak.
Mit is értek digitális lábnyom alatt? Az információszerzőknek, illetve adatgyűjtőknek az az elsődleges céljuk és feladatuk, hogy minél több információt begyűjtsenek az internet felhasználókról. Milyen információkra éhesek? Magában az az iformáció, hogy a google-t használó emberek 80%-a szeret enni, inni, utazni, vagy háziállatot tartani az még önmagában nem információ, vagyis nem olyan információ, mely érdemben hasznos lehet számukra. Amennyiben azt tudják meg ezekrol az adatokról, hogy a háziállat rajongók előnybe részesítik az online vásárlási formát, akkor ez már az adatgyűjtők számára egy hasznos információ, mert létre lehet hozni egy online háziállat boltot. A digitális lábnyomokból megismerhetőek bizonyos szokások, és az erre szakosodott vállalkozások így személyre szabott szolgáltatásokat kínálnak.
Az előző előadáson több fontos
és számomra nagyon érdekes közösségi és
geolokációs portálokat ismerhettem meg. Az alábbiakban megkísérlek bemutatni
pár webkettes eszközt, melyek az ún. digitális
tolltartó készletét képezik. Ezen tartalmak ismerete nélkül aligha
beszélhetek digitális kultúráról, valamint én sem válhatok „digitális kulturlénnyéˮ, ha nem kismerem
behatóbban ezeket az innovatív eszközöket.
Emlékezetem szerint az előadáson kb. 28 darab eszközt ismerhettünk meg,
melyekből csak azokat emelném ki, amelyekkel korábban még nem találkoztam.
LinkedIn
– Hasonlít a facebookra, annyi
különbséggel, hogy csak olyan ismerősöket keresek és fogadok el, akikkel
korábban valamilyen szintű szakmai kapcsolatban, szakmai projekten volt részem.
Ide feltölthetem szakmai önéletrajzomat, e-portfóliót, stb. Szakmai facebooknak is nevezik.
Google plussz
– Ez egy olyan közösségi web, ahol a használhatóság, a tartalom és a közönség
szentháromsága megjelenik, hasonlóképpen, mint a facebook esetében. Ha bármelyik gyenge, a weboldal néptelen
marad. Design és Webergonómia szempontjából még kifejlettebb, mint a facebook,
de mégsincs annyi felhasználója, mint a fent említett közösségi oldalon.
Tet háló
– Tanulást segítő technológiák, melyet a Pedagógus mentor hálózat (ELTE T@T és NJSZT Közoktatási
Szakosztály) együttesen működtet. Tetszik, mert könnyű a felhasználhatósága, elsőre átlátom a
szolgáltatásokat, pl. blogok, fórum, chat, események, linkek, stb.
Ning közösség
– Saját közösségi oldalt tudok létrehozni, melynek segítségével pár perc alatt megszerkeszthetek egy
közösségi oldalt, rengeteg beállítást konfigurálhatok, egy sablongalériából
pedig ki is választhatom a számomra legmegfelelőbb kinézetet, sőt még a magyar
nyelvet is támogatja. (mintha saját facebookot hoznák létre cégek,
vállalkozások köré)
Moly.hu
– Könyvolvasók klubja, közössége, minden
ami a könyvről szól. A közösség alapítója Nagy Bence
tipográfus, újságíró. A felhasználók saját korábbi olvasmányaikat
csoportosíthatják, értékeléseket, idézeteket írhatnak könyvekről, polcokra
rendezhetnek könyveket.
Meetup
– közösségi portál, ahol értesítést kapok a közösség szervezésének
menedzseléséről, minden olyan általam kiválaszott közösségi témáról amely
érint, offline környezetben is. Bárki indíthat egy meet up közösséget, pl.
andragógusok találkozója. Célja a közösségépítés és meghívóval lehet
regisztrált felhasználóvá válni.
Twitter
– asszimetrikus kapcsolat, ahol a követésen van a hangsúly. Impulzív
gondolatok közvetítése...
Tumblr. -
Klasszikus blogok, mikroblogok tárhelyéül szolgál, ahol a megosztás
központi szerepet tölt be. A blog és a facebook között helyezkedik
el, lényege egyéni gyűjtésen van és nem a közösségépítésen. Nem
ismerettség alapján működik.
Edublogs/Goldenblog – Itt
a legjobb blogokkal találkozhatunk nemzetközi és magyar viszonylatban. Az edublogs
bloggyűjteményként funkcionál, oktatáspolitikai témák, oktatási intézmények, oktatók és diákok részére dolgozták ki. Az utóbbi portál
lényege, hogy a legjobb magyar blogok versenyeznek egymással,
közel hetedik éve. Különféle kategóriákat különböztetnek meg, mint pl.
gasztroblog, kult-szórakozás, életmód blogok, IT blogok, hírblogok, szakértői
blogok, fotóblogok, stb.
Geolokációs szolgáltatások közé
tartoznak: Foursquare – Szimmetrikus kapcsolatok rendszere, ahol
az egyén folyamatosan
informálja minden ismerősét arról, hogy hol jár. Marketingszempontból nagyon
előnyös softwarenek tartom, mert ma
már -főleg nyugat-európai országokban- majdnem
mindegyik vendéglátó-ipari egységben belehet csekkolni, amiért cserébe igen jelentős kedvezményt kaphatok a
szolgáltatások közül. További ilyen és ehhez hasonló geolokációs szolgáltatások
a
Google.com/latitude, a Panoramio és a Geocaching.
Zárt
keretrendszerek közé tartozik a moodle e-learninges keretrendszer, mely
modulokból épül fel. Persze nyitottá lehet tenni, de fő funkciója
a zártság és az instruktivitás /előírások, utasítások/. Ez
a szabályozás igazgatja az oktatás folyamatát. A moodle keretrendszert
kurzusszerkezetekben kell elképzelni és ez az egyik legelterjedtebb funkció.
Magyarországon az e-learning keretrendszer moodle alapú és a digitális tolltartó egyik legkiemelkedőbb
webkettes eszközeihez tartozik. A moodle nyílt forráskódú, licenc alatt terjesztett
php nyelven íródott e-learninges keretrendszer, melynek lényege, hogy segítse az oktatókat olyan online kurzusok
létrehozásában, amelynek középpontjában az együttműködés, a tartalom együttes
építése és a folyamatos fejlődés áll.
A Mahara portfólió rendszer szintén egy
zárt keretrendszer, mely szabad forráskódú ePortfólió szoftver. A digitális
tolltartó további részeinként említem a prezentációs eszközöket, mint pl.
slideshare.com, prezi.hu, vagy a docs.google.com/presentation. A prezi.hu
prezentációs webkettes eszköz magyar fejlesztés és mindhárom eszköznek közösségi
tartalommegosztás a lényege.
A fényképeket,
állóképeket és közösségi képeket a flickr.com, pacasaweb.google.com,
photosynth.net és a 360 cities.net eszközrendszerrel biztosítom. Úgy érzem
még maradt egy-két digitális tolltartó elem, illetve webkettes eszköz, melyeket
nem említettem meg, ezek tartalma megtalálható www.ustream.com oldalon Ollé János tanár úr neve alatt. Itt jut
eszembe, hogy a ustream.com az élőhang és élő videó megosztására
fejlesztették ki, mely platform független. Az Itunes.apple.com/itunes-u oldalon
belehallgathatok a világ bármely egyetemi kurzusába, archívumából is
kedvemre válogathatok, pl. Oxford Egyetem, vagy Cambridge Egyetem kurzusaiból,
tehát valóban érdemes ezek eszkök tudatában élnünk és folyamatosan beleépíteni
a hétköznapjainkba.
Kedves Xenia, egy mondatoddal vitatkoznék: "Magyarországon az e-learning keretrendszer moodle alapú..." - használnak Magyarországon több oktatási keretrendszert is, pl. ILIAS, Oracle ILearning, SAP keretrendszere, illetve a Digitális Középiskola rendszere az ITAK, ezek jutottak hirtelen az eszembe. Így egy kicsit túlzottam nagyvonalú voltál a Moodleval, az lehetséges, hogy ez a legelterjedtebb.
VálaszTörlésKöszike a pontosítást Orsi, természetesen tudtam, hogy a moodle-n kívül még több keretrendszer is működik hazánkban, csak a „leggyakrabban„ kifejezés hiányzott a mondatból! :)
VálaszTörlés