Digitális kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság

Elérkeztem a harmadik heti webinárium feldolgozásához és őszintén szólva nehéz, kihívásokkal teli napoknak nézek elébe. Három nagyon fontos eLearninben gyakran megjelenő fogalom értelmezésével indítok, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az előadást hallgatva a digitális állampolgárság kérdésköre keltette fel érdeklődésem, ugyanis korábban azt gondoltam, digitalis állampolgárként lenni és élni annyit jelent, hogy a XXI. század elején élő ember egy digitális államban, digitalis emberként szinte minden tevékenység elvégzéséhez a számítógép konfigurációihoz van láncolva.

Mit jelent tehát digitális állampolgárnak lenni? Digitális állampolgárrá válás már a XX. század második felében elkezdődött, pl. a munkahelyünkön nem készpénzzel fizettek, hanem bankkártyán keresztül, vagy a papír-alapú levelezésünk fokozatosan átváltott e-mailezésre. Ma már alig hallom, hogy bárki is táviratot írna, vagy kapna. Azt is ritkán hallom, hogy a mobil telefon kommunikációs használata helyett vezetékes telefonról bonyolítanánk le hétköznapi teendőinket. Ezek a digitális állampolgárrá válás alapjai. Azonban azt is hozzá teszem, hogy a digitális állampolgárrá válás nem feltétlenül mindenkit egyformán érint, ugyanis vannak és lesznek kivételek is, főleg az idősebb generációk között. A napokban rádióból hallottam, hogy a II. Margit dán királynő nem használ sem mobil telefont, sem internetet, még a postáit is hagyományos úton bonyolítja le, tehát a digitális állampolgárrá válás egyik kritériuma az életkori sajátosságok kritériuma is. Vajon ugyanolyan rögös út vezet a digitális állampolgárság megszerzéséig, mint egy hagyományos állampolgárság megszerzéséig? Kacérkodom a gondolattal és azt hiszem igen, ugyanis ennek az alapja is a hatékony tanulási folyamatok és kompetenciák elsajátítása. A digitális állampolgárság megszerzéséhez olyan kulcskompetenciák elsajátítására van szükség, mint a digitális írás-olvasás, szövegértés, különböző software programok ismerete és alkalmazása, interneten való vásárlás, számlázás, stb. A megismerési folyamatokat az is nehezíti, hogy sok idősödő ember túlmisztifikálja az egész helyzetet, pl. „én ehhez már öreg vagyok” „úgysem tudom megtanulni.” Egy kis felnőttkori tanulás, szorgalom és a rutin kialakításával az idősödő generációk is könnyebben tudják venni az akadályokat és ők is digitális állampolgárrá válhatnak.

Kőfalvi Tamás szerint a digitális állampolgárság hatékony megvalósulásához, olyan digtális kompetenciák tartoznak, melyek nélkül aligha valósulna meg a tanítási-tanulási folyamat. Melyek ezek? Az e-tudatosság, melynek lényege, hogy az egyén az információs társadalom és az információskommunikációs technológiák változásainak, innovációját tudatosan elfogadja. A technológiai műveltség esetében az egyén a digitális eszköz-és médiahasználat képességével valósítja meg a tanulást, a szabadidő hasznos eltöltését, a munkafolyamatokat, stb. Az információ műveltség, {XXI. sz. műveltség} ahol a felőtt tanuló nyitott a sokszínűés burjánzó információáradat feldolgozásához, tanulmányai során, munkájában és magánéletében egyaránt. Információt szolgáltatnak a könyvtárak, a szakmai szervezetek, a média és az internet, és az információ egyre növekvő mennyiségben, szűrés nélkül áramlik felénk. Digitális (számítógépes) írástudás lényege, új ismeret vagy tudás kialakításának képessége IKT eszközök alkalmazásával. Ehhez szorosan hozzátartozik még az internet, a hálózatok ismerete, és egyre inkább nő a multimédiás alkalmazások jelentősége is. A médiaműveltség lényege az IKT eszközök hatékony alkalmazása és az információk visszakeresésének és terjesztésének a képessége.

Minden felnőtt tanulónak van hagyományos tanulási környezetben megszerzett tapasztalata. Ezek a klasszikus úton szerzett tapasztalatok, nem azonosak az online tanulási környezetben elsajátított ismeretekkel, tudáskészlettel és nem is biztos, hogy azok feltétlenül hasznosíthatók. Az online tanulási környezet problémaköre nem csak az online tanulásról szól, hanem arról is, milyen formában érdemes elsajátítani az online tanuláshoz szükséges kompetenciákat. A kompetenciák elsajátításához a tudatos tanuló egyéb kognitív tanulási folyamatok bevonásával, kiegészítésével valósítja meg azt, tehát az eLearning tanulás által gondolkodásunk, tudásszerzésünk nem feltétlenül online megy végbe, hanem az egyén saját kognitív képességei által.

Az előadásban elhangzott az is, hogy sokszor az IKT eszközök nehézségeire, kezelhetetlenségeire hivatkozva gondolják úgy a felnőtt tanulók, hogy nehéz az adott feladatot elsajátítani, pedig ha jobban belegondolunk sokszor nem is a technológiai eszköztár a „ludasˮ, hanem a tanuló kompetenciái nem elég fejlettek a hatékony tanulási folyamatokhoz. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy a technologiával van a probléma, inkább a kulcskometenciák fejletlenségével. Amennyiben az egyén képes kiküszöbölni ezeket a nehézségeket, elérhetővé válik számára az online vagy a blended learning /kevert oktatás/ tanulási folyamatok összessége.

A köztudatban a kompetencia ismeretközpontúságot, jártasságot jelent valamilyen tevékenység körében, azonban nem elég, hogy az egyén képes legyen valamilyen munkafolyamat elvégzésére, fontos az is, hogy az attitűdés és az érték is, -mint a kompetencia építőköve- jelen legyen az oktatási folyamatban, hisz így lesz teljes a kompetencia.

                                                                                                                        {saját szerkeztés: 2012.}

Az ISTE kompetencia-térkép segítségével képesek vagyunk a digitális kompetenciánkról gondolkodni. A sztenderek és kompetenciák együttesével megállapítható, hogy az egyénnek milyen kompetenciákkal kellene rendelkeznie. Gyermekek kompetenciáinak felméréséhez jól és hatékonyan kiépített technológia, de a felnőttek részére még kevésbé van kifejlesztve. Az ISTE kompetencia-térkép tartalmaz tanári, adminisztrátori {rendszergazda, oktató, tananyagfejlesztő, nevelési-oktatási asszisztens} és tanulói sztender listákat is. Nagy segítséget nyújt a pedagógusoknak, hiszen ingyenes, összehasonlító kutatásokat, elemzéseket tartalmaz, valamint nem túl tudományos, de nem is hétköznapi szinten mutatja be a tartalmat.

Adminisztrátori kompetenciák {oktatási asszisztens, tanácsadó}- pozitívan támogatja az egész menedzsmentet, rendszergazdaként jelenik meg egy oktatási folyamatban, elősegíti a tananyagfejlesztést, pl. az Oktatásinformatikai kurzust tekintem ilyen jellegű szerepkörnek, ahol megtanulunk moodle-ban tevénykedni, kurzust létrehozni, stb. {mitha ennek a két kurzusnak volna egy kiegészítő eleme}

Tanári kompetenciák esetében a kompetencialista nem a „mitˮ, hanem a „hogyanˮ kérdéskörére próbál hangsúlyt fektetni az oktatási szakemberek körében. A digitalis írástudás, a digitalis kompetencia, és a digitalis állampolgárság a képzési céloknál mindig megjelenik és fontosnak is tartják, de a kereszttantervi kompetenciaként nem húzódnak át, és így fokozatosan devalválónak, elvesznek. A tanári kompetencia a tanuló tanítását és kreativitását támogatja, inspirálja, {jelenleg az e-learning kurzuson is vannak inspirátorok} motiválja, facilitálja, tehát támogató jelenlétével oldja meg a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát. Az online és offline tanári szerepek még mindig kidolgozatlan alapon állnak.

Tanulói kompetenciák esetében a célok megvalósulását a képzéstől várják el, holott ez az egyén személyes feladata lenne. A tanár, csak hozzásegíti a tanulót az ismeretek befogadásához, de a többi feladat már a tanulón múlik. Ha belegondolunk, az egyén feladata a képzési célok megvalósítása és sokszor tapasztaljuk, hogy az egyén tudás hiányosságát a képzés ˮnyakába varjákˮ. Minden felnőtt tanuló a képzés segítségével valósítja meg saját tanulási céljait, de ehhez szükséges még az egyéni felelőségtudat megléte is. Sokszor a képzési célok az egyénben nem tudatosodnak eléggé, pedig az IKT eszközök támogatásával különböző technologiák fejlesztésében nagyon is hatékony lehet.

Sztenderdek - Tudáskonstrukció, mint digitalis kompetencia, fejleszthető kompetencia, ahol a tudás előállítása a cél és tudás konstrukciók valósulnak meg. Kollaboráció, lényege, hogy újat teremtek meg IKT használatával. Képes vagyok az IKT eszközökkel kollaborálni, pl. ilyen kollaborációs feladat lehet a közös dokumentumszerkeztés is. Információmenedzsment, a tanulói sztenderdek egy része megjelenik a közoktatásban és a felsőoktatásban is. 

Digitális állampolgárság nem csak hatékony eszközhasználatot, hanem  ennél sokkal többet jelent. Az a hiteles digitális állampolgár, aki a digitális kultúra változásait képes adaptálni, elfogadja a változásokat és azt a tényt, hogy a digitalis kultúra folyamatos változásokat teremt a jövőben. A digitális állampolgársághoz az is hozzátartozik, hogy etikusan viselkedjünk, illetve éljünk online környezetben. Digitális állampolgárrá válni mindenkinek alapkövetelmény a mai XXI. század elején, még a tanárnak is. Milyen egy jó eLearning tanár/oktató? Olyan aki, modellez, aktívan és pozitívan részese az oktatási folyamatnak mind online mind offline környezetben, optimistán fogadja a változásokat, hisz tudja, hogy a digitalis kultrúra folyamatosan változik.

Mit nevezünk Digitális írástudásnak? Az előadáson elhangzott, hogy ma már egy értelmiségi rendelkezik digitalis írástudással, ahol információkat oszt meg a közvéleménnyel és szintén hiteles források által információt gyűjt. Első ilyen közösségi portal a facebook csoportba való belépés, hisz tapasztaljuk, hogy milyen hatékony és interaktív tanulási folyamatok valósulnak meg általa. A második ilyen közösségi portal a blogolás {csoportblogolás} műfajának gyakorlása szakmai, illetve hobby szinten. Az ilyen és ehhez hasonló közösségi oldal a twitteren való interaktív részvétel, vagy a ustream, youtube, mindmeister, LinkedIn profil, eetikett.hu portal, stb.

Felhasznált irodalom egy kicsit másképp - bitlyvel:

Kőfalvi Tamás {2006}: E-Tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 120 o.

http://bit.ly/yynmuI

http://bit.ly/x5i8Bn

http://bit.ly/zX6aRK

http://bit.ly/wNETAa

http://bit.ly/xDEFp3