Esélyek egyenlȍsége vagy esély az egyenlȍséghez? I.

Elérkeztem az utolsó témahét feldolgozásához, melyet már alig vártam, hogy elkezdhessek. Virányi Anita tanárnȍ elȍadása után, úgy érzem sokkal könnyebb lesz értelmeznem és feldolgoznom ezt az érzékeny témát. Annak viszont örülök, hogy nem az egész fogyatékossággal és hátrányos helyzettel kapcsolatban kérik a blogbejegyzést, hanem az információs társadalomra és a digitális eszközökre fókuszálva.  

Az elektronikus szolgáltatások fontos célcsoportjai a fogyatékkal élȍ és a hátrányos helyzetben élȍ emberek. Az ITT /Információs Társadalom Technológiái/ sokat tesznek azért, hogy segítsék, megkönnyítsék a rászorulók mindennapjait. A probléma ott kezdȍdik, hogy sok ember  nem tudja kezelni megfelelȍen és hatékonyan az IT /Információs Technológia/ eszközeit, ehhez pedig komoly és felkészült segìtségre /oktatásra/ van szükségük. Meglepȍen olvasom, hogy a számítógép és a világháló alig foglal helyet a fogyatékkal élȍk életében, valamint kevés azon fogyatékosok száma, akik intenzíven használják az online és virtuális eszközöket, szolgáltatásokat és forrásokat. 

Úgy gondolom, a 21. század elején járva az információs társadalom a fogyatékkal élȍk számára új kitörési pontokat és esélyegyenlȍséget támogató oktatási programokat fejleszt ki. Ezek a programok azért is nagyon fontosak, mert az enyhén fogyatékos fiatalok és idȍsebbek sikeres integrálásával kettȍs nyereséggel számolhat a társadalom. 

A boldogabb és sikeresebb élet hozzásegítéséhez feltétlenül szükséges a kulcskompetenciák fejlesztése, gyermek és fiatal korban egyaránt. Olvasatom alapján az enyhe értelmi fogyatékosság ma még nem egyértelműen tisztázott kategória, de úgy gondolom, hogy ennek a kategóriának fontos szerepet kell adni mind az integratív (ép és a fogyatékos gyermekek együttnevelése), mind az inkluzív (az ép és a fogyatékos gyermekek nevelési eszményeinek egyenértékűsége) pedagógiában. Feltételezésem, hogy az enyhe értelmi fogyatékos gyermek nem biztos, hogy enyhe szellemi fogyatékos, gondolom a két fogalom között a gyógypedagógia és a többi társtudományok különbséget tesznek. Sajnos nem áll rendelkezésemre elegendȍ idȍ ahhoz, hogy bȍvebben betekintést szerezzek ezzel kapcsolatban, de az andragógiában mindenképpen komoly szerepet kap a fogyatékkal élȍk megsegìtése, támogatása.  

Röviden kitérnék arra a problémára, hogy két héttel ezelȍtt végeztem egy empirikus cigány kutatást /egy szabadon választható kurzus keretében/ és azzal a szomorú ténnyel szembesültem, hogy azért iratják be az ártatlan és kiszolgáltatott gyermekeket a speciális iskolába, mert a családnak nincs pénze minden nap buszra a város és a falu között (4km). Képes pár kilométer megbélyegezni egy egészséges gyereket, ahonnan alig-alig van visszaút. Szívvel –lélekkel azon vagyok, hogy az ilyen halmozottan hátrányos helyzetben élȍ gyermekeket felzárkóztatva a helyes szocializáció útjára irányìtsák a szakemberek.

Az enyhén értelmi, illetve szellemi fogyatékos felnȍtt ember integrált oktatása, hogy hoz –e érdemben eredményt, azt sajnos nem tudom, hisz a gyermek-és felnȍttkor között lényeges tanulási különbségek figyelhetȍk meg. Ha a felnȍtt évtizedeken keresztül nem részesült gyógypedagógiai kezelésben, vagy más személyiségfejlesztȍ programban, vagy akár csak az élet nem segìtette hozzá a társadalomba való beilleszkedéshez, akkor azt hiszem, a késȍbbi életútja során sem várható pozitív változás.

Megnéztem a wikipédiában, hogy Albert Einstein miért volt fogyatékos. Olyan forrásokat találtam, miszerint autista volt, diszlexiás, stb. Tovább kutattam az autizmus megismerése felé és találkoztam Daniel Tammet nevével, aki egy brit autista számolóművész és nyelvzseni, tíz nyelven beszél, képes volt egy hét alatt megtanulni izlandiul. Minden erőfeszítés nélkül képes 30 jegyű számokkal műveleteket végezni, és sok rekordot döntött meg azzal, hogy emlékezetből sorolt számokat.

Albert Einstein az autista zseni Forrás: http://bit.ly/JzxInx

Miért fogyatékos egy autista, amikor zseniális képességekkel rendelkezik? :) Megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogy csak azért mert nem olyan szimmetrikus, esztétikus a külseje mint egy átlag embernek és másképen működik az idegpályája akkor már fogyatékos? Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy Daniel Tammet miért fogyatékos az autizmusával, amikor fizikailag és szellemileg rendben van… Ahogy a youtube-on néztem, egyáltalán nem tűnt fogyatékosnak…Megjegyzem, hogy ezek a gondolatok elsȍ impressziókból születnek és természetesen, ha mélyebbre mennék a témában találnék olyan meghatározásokat, melyek egyértelműen fogyatékosságnak tartják az autizmust.

Korábban nem tudtam, hogy Albert Einstein autista volt, vagyis pontosabban autista zseni. Belepillantva életébe, munkásságába találtam egy számomra nagyon igaz mondását: “Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.”

Ėrdekes információnak véltem és gondoltam megosztom a kedves olvasókkal. (M. Nádasi Mária: Oktatási módszerek c. tanulmányából) A táblázat bal oldalán oktatási módszereket látunk, melyekkel szinte mindenkit mindenre meglehet tanítani.

	Így lehet mindenkinek mindent megtanìtani	változatosabb az óra	a differenciálást segíti	a tanítónak ez term.	a gyerekek szeretik	össz.
frontális munka	239	1	1	62	7	310
csoportmunka	6	183	175	6	127	497
páros munka	8	129	70	6	141	354
tanulópár	7	58	70	8	96	296
részben egyénre szabott munka	34	48	197	18	48	345
teljesen egyénre szabott munka	41	37	188	75	28	369
rétegmunka	34	101	133	18	17	303

forrás: http://bit.ly/JsBaAKt

Ėppen arra gondoltam, hogy a fogyatékos gyermekek és felnȍttek oktatásában  mennyire van jelen a flow-élmény szerepe? Vannak-e olyan speciális oktatási módszerek, melyek hozzásegìtik a sérülteket a flow minél gyakoribb megtapasztalásához, ezáltal elȍhívva a hatékonyabb tanulási folyamatokat?

Ùgy gondolom, hogy az informatikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése az egyik legmeghatározóbb terület a fogyatékosság és a hátrányos helyzet javítására. Az információs társadalomban olyan felzárkóztatáshoz segìtȍ programok születnek, melyek megkönnyítik a rászorulók mindennapjait. 

A technikai eszközök, softverek és a különbözȍ kommunikációs programok célja, hogy a speciális segítséget igénylő fiatalok és idȍsek ezen források segítségével aktív tagjai lehessenek a társadalomnak, ne érezzék magukat kirekesztve. Olyan digitális eszköz kifejlesztésérȍl olvastam a napokban amely a számítógép vezérlésére nem az egeret, hanem a szem mozgását követȍ kamera által valósulna meg a navigáció.

A web akadálymentesítésével kapcsolatban találtam egy forrást a neten /Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0/ mely széleskörű ajánlásokat fogalmaz meg a webtartalom minél könnyebb eléréséhez. Böngészve a honlapon nem láttam feltüntetve a gyengénlátók számára is olvasható lehetȍséget, lehet nem vettem észre.

 

Egy zseniális idézettel búcsúzom Albert Einstentȍl: “Törődés az emberiséggel és annak sorsával – ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek.” Itt talán még nem is hitte volna azt, hogy a 21. század elején járva pont a gazdag technikai fejlȍdésnek köszönhetȍen mennyire pozitívan befolyásolja majd az emberi törȍdést.

Felhasznált irodalom:

• http://bit.ly/JzxInx
• http://slidesha.re/JaQIvY
• http://bit.ly/MbwBgO
• http://bit.ly/d0GSci 
• http://bit.ly/rMX50C
• http://bit.ly/JsBaAKt
• http://bit.ly/KjZfL0
• http://bit.ly/KCVtk