Nyílt oktatási formák a felnȍttképzésben. Felnȍttképzési  jó gyakorlatok online és virtuális környezetben II.

Közeledve a kurzus végéhez egyre érdekesebb témák tárulnak felém, melyeknek nagyon is örülök, így legalább alkalmat adva egy kis ismeretanyag bȍvítésre. 
Holovitz Szandra elȍadása és prezentációja a nyílt oktatás rejtelmeibe kalauzol, ahol megismerkedhettem a nyílt oktatás céljával, tartalmával és egyéb fontos ismeretekkel. Falus Iván, aki a szabályozáselméleti stratégiákat jellemzi a Didaktika c. könyvében, többek között kitér a nyílt oktatási forma bemutatására is.

Célja a tanulóban rejtȍzȍ képességek fejlesztése és felszínre hozatala. Tanulóközpontú oktatási formáról van szó, ahol a tanuló aktìv szerepet vállal a tanulás menedzselésében, sȍt még a tevékenységek kiválasztásában is. Az eszközrendszer szempontjából, kutatásra és fejlesztésre egyre változatosabb tartalmakat használnak. A másik sajátossága a nyìlt oktatási formának, hogy a különböző életkorú tanulók közösen, együtt tanulhatnak. Az értékelés folyamatában a tanárok diagnosztikus értékelési eljárást alkalmaznak, ahol a tanárok részletes információkat szereznek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, megfelelnek-e az elvárásoknak, melyek azok a területek, ahol lemaradást tapasztal a tanár és melyek azok a tudástartalmak ahol kiemelkedő szinttel rendelkeznek a tanulók. A diagnosztikus értékelés esetében megállapítható a diák helyzetfeltárása, az, hogy hol tart. 

Szó esett a lemorzsolódás problémájáról és annak visszaszorításáról is. Az europa.eu honlapját olvasgatva találtam egy számomra hasznos cikket, melynek cìme: "Az iskolai lemorzsolódás visszaszorítása." Az Unióban 2020-re várhatóan 10% alá csökken majd az iskolából lemorzsolódó diákok száma. Az EU-s tagállamok közül kb. 6 millió diák marad ki az iskolából, sajnos ezek a fiatalok sokkal nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé vagy más módon kirekesztetté. Az iskolai lemorzsolódás felszámolására kidolgozott Uniós tervet a felhasznált szakirodalomban rögzítem, melynek fȍ célja a lemorzsolódás 10% alá csökkentése. A stratégiai tervben olyan prevenciós programok szerepelnek, melyek az egész oktatási rendszerre markáns változásokat hozhatnak és visszaszorìtják a lemorzsolódást kiváltó okokat. Többek között szerepet kap a második esély iskoláihoz való csatlakozás is, ahol az érdeklȍdȍ felnȍttek újra bekapcsolódhatnak az oktatás kìnálta széles lehetȍségekhez. A terv három fȍ területének részletes kifejtését szintén a dokumentumban olvashatjuk. 

Forrás: http://bit.ly/KjfA3E

Holovitz Szandra   elȍadásában többek között szó esett az adaptivitás szerepérȍl az oktatásban, melynek fȍ jellemzȍi a tanuló középpontba való helyezése, csoportos konszenzuson alapuló kooperáció, a tanulók motiválásának és aktivizálásának kidolgozása, a változatos eszközök, fȍleg a digitális források és szolgáltatások megismertetése a tanulókkal. 

Az adaptivitásról szerettem volna bȍvebb információkat megismerni, ìgy tovább haladva a "Célközpontú stratégiák az oktatásban" c. internetes forrást használtam fel ismereteim bȍvítésére. Az adaptivitás alapfelvetése, hogy az egyes tanulók tanulási képességei, adottságai egymástól eltérőek, minden tanuló más és már háttértudással, tudáskészlettel rendelkezik, melyet a tanárok/oktatók a diagnosztikus értékeléssel határoznak meg.  A különbségek eltérő tanulási környezetet, eltérő tanítási eljárásokat igényelnek. A tanulás során fel kell tárni a tanulók jellemzőit, és ezeknek megfelelően kell megszervezni számukra az oktatást. Az adaptivitás az egymástól eltérő tanulási eljárásokat teszi lehetővé.

Az elȍadó kitért az inspirátori szerep nehézségeire, melyet bevallása szerint nem volt könnyű feladat tökéletesen mindent teljesíteni. Ėn ebbȍl semmit sem vettem észre, meghallgattam az elȍadást, elolvastam a slideokat  és ìrom a blogomat. Tudom  milyen nehéz család mellett, munka mellett tanulni egy erȍs felsȍoktatási intézményben. Fülöp Viki, kedves csoporttársam blogbejegyzését olvasva a nyílt oktatásról megemlíti azt, hogy "mi lett volna, ha senki nem jelentkezik a konnektivista kurzusba?" Azt hiszem az történt volna, hogy mindenki a szóbeli alternatívára készült volna fel a lehetȍ legjobban. Tudomásom szerint vannak olyan egyetemek, ahol a negyedét nem követelik meg a hallgatóktól. Cseppet sem bánom, hogy ennyire meg kellett küzdenem a kreditekért. Ezeket az elméleti ismereteket elȍbb-utóbb hasznosítani fogjuk a gyakorlatban is, a digitális tolltartó tartalmától kezdve a fogyatékkal élȍk megsegítésén át a konnektivista tanulásmódszertanig. Most visszakanyarodok még egy pár charakter erejéig az eredeti téma további feldolgozásához. 

Szandra elȍadásában hallhatunk a facebook egyik szolgáltatásáról a badoo-ról. Ezzel kapcsolatban csak annyit szeretnék röviden reflektálni, hogy eleinte levélszemétnek hittem, aztán regisztráltam, de nem foglalkoztatott különösképpen. Az eddigi ismereteim szerint ez egy olyan közösségi szìntér, ahol új ismeretségek alakulhatnak ki a lakóhelyünk környékérȍl. Ezen az oldalon lehetȍség nyílik cseverészni, flörtölni, ismerkedni, stb. Az inspirátor ajánlására lehet újra szemügyre veszem és feltárom ennek a kedvesnek tűnȍ webkettes eszköz részleteit. 

A nyílt oktatásban milyen kooperatív eszközöket különböztetünk meg? A wikipédia oldalán találtam pár információt, melyet megosztok a kedves olvasóval. A tartalom pedagógiai kooperatìv eszközöket mutat be, de azt hiszem egy-két módszer a felnȍttoktatás keretein belül is megállná a helyét.

·     Diákkvartett – A tanulók spontán együtt-tanulásának, együttgondolkodásának csoporton belüli eszköze. A csoporttagok egy feladat kapcsán közösen gondolkodnak a megoldásokon, közösen jegyzetelnek, majd ellenőrizik, hogy mindenki számára világos-e a közösen talált megoldás.

·        Szóforgó és ablak  - A szóforgó olyan csoporton belüli eszköz, amely az egyenlő esélyű részvételt biztosítja a munkában. Célszerű kezdetben egy-egy szereplőre bízni a szóforgó működtetését, hogy az irányított gyakorlással a csoportban természetessé váljon: mindenki hozzászól a témához, kérdez, válaszol, vagyis kommunikál a többiekkel.

·   Csoportforgó - Egyenlő esélyű megnyilatkozás a közös tanulás során. A csoportfogó olyan csoportok közötti eszköz, amely egyenlő esélyű megnyilatkozást tesz lehetővé a csoportok között. A módszernek köszönhetően a csoportok sorban, egymás után, azonos időben, formában nyilatkoznak meg.

·         Csoportmozaik  - A csoportmozaik olyan kiscsoporton belüli módszer, amelynek lényege, hogy a tartalmi forrásokat (tananyag, könyvek, jegyzetek, tanulási segédeszközök stb.) mint egy egész témához tartozó részegységek, a csoporton belül szétosztva jutnak el a csoporttagokhoz. Vagyis úgy kell az együtt-tanuló kiscsoportoknak csoporton belül összerakniuk a rendelkezésükre álló anyagokat, mint a mozaik részeit. Jut eszembe, hogy ilyen hasonló feladattal találkoztam a távoktatás, e-learning kurzuson belül, amikor egy feladatot 6 kiscsoportra bontva kellett megoldani a csoporttagoknak. Minden kiscsoport egy-egy részmozaikot dolgozott fel.  

Felhasznált források: 

• http://bit.ly/IRvNYY
• http://bit.ly/JQVuub 
• http://bit.ly/mx1OrR
• http://scr.bi/J7202e 
• http://slidesha.re/KAv2Xv