péntek, április 06, 2012




Internet és értékrend, Internetezés és kultúra, Divatos tévképzetek 2.



Az Internet hatalmas, és minden megtalálható rajta ami a kinti világban is. Így a hasznos és érdekes dolgok mellett található sok olyan ember, akinek intelligenciával keveredett rosszindulata veszélyezteti adatainkat. Ahhoz, hogy számítógépem és adataim épségét meg tudjam őrizni, néhány alapvető dolgot mindig a fejemben tartok, pl. csak olyanokban bízom, akiket régebtől ismerek, idegenektől nem fogadok el különféle fájlokat, tartózkodom a trójai programoktól, a rejtett vírusoktól.

Etikus viselkedés az interneten:

A Netikett az internetes közösség hosszú idő alatt kialakított szabálygyűjteménye, melynek betartása a hálózaton való együttélés feltétele. A Netikett ismerete minden internetfelhasználótól elvárható. Kijelöltem néhány hazai adatbázisból a leggyakrabban alkalmazott netikett oldalakat. Láthatjuk, hogy az internet milyen sokrétű és szabályait hány féle modon lehet alkalmazni:

  • Magyar netikett
  • Netikett, verzió 1
  • Gimnáziumi netikett
  • Netikett, verzió 2

Igaz, jópár éve léteznek ezek az oldalak, de még mindig úgy érzem, hogy nem eléggé épültek bele az internetfelhasználók hétköznapjaikba. Mi a jó válasz arra, hogy: illik-e felvenni tárgyalás közben a mobiltelefont, kell-e megszólítást írni az sms-ben, vagy megoszthatók-e közösségi oldalon a céges bulin készült fotók? Digitális morál elsajátításához az eetikett mindenképpen hozzájárul. Azt hiszem, ha az interneten való etikus viselkedést már mindenki ismerné, akkor nem foglalna ilyen komoly szerepet az oktatásban.

Õszintén szólva korábban még nem találkoztam az internetes illemszabályokkal. Legelöször a felsőoktatásban volt szerencsém mélyrehatóbban megismerkedni a netikett és eetikett oldalakkal. Bízom benne, hogy a közoktatástól kezdve a felnőttképzésen keresztül a felsőoktatásig minden tanár megemlíti majd ezeknek az oldalaknak a fontos szerepét a mai információs társadalomban. Sokan úgy vélik, hogy alig-alig változik az interneten történő illemszabályok gyűjteménye, pedig a webkettes eszközök széleskörű térnyerése folyamatosan kibővíti ezeknek az illemszabályoknak a skáláját.
Forrás: http://bit.ly/9N8HPd

Azt tapasztalom, hogy egyre inkább megnehezíti életünket a világhálón tapasztalt komoly változások, melyekhez valóban nem könnyű mindig tökéletesen megfelelni, alkalmazkodni. A digitális korban azonban értékét kezdik veszíteni az egyetemleges, minden körülményre és kommunikációs aktusra alkalmazható aranyszabályok, mert a dolgok olyan gyorsan változnak, hogy akár néhány év elmúltával is radikális változásokhoz kellene igazodnunk.
A napokban rádiót hallgatva értesültem arról, hogy Japánban, vagy valamelyik Kis Tigrisek közül olyan szenzoros okostelefont terveznek kifejleszteni, melyet a kézfej, illetve az alkar bőrfelülete alá ültetnek be és a felhasználó bármikor és bárhol alkalmazhatja ezt a számomra hihetetlennek tűnő digitális műszert. Olyan nagy ütemben változik és fejlődik körülöttünk a digitális kultúra, hogy ezek innovatív fejlesztésekkel szinte lehetetlen lépést tartani.

Az internet a többség tudatában bárki számára hozzáférhető tudást jelent. Végérvényesen az így az elérhető szolgáltatások mindennapjaink részeivé váltak. Az internet és a kultúra több szinten kapcsolódik egymásba, egyrészt a szűken vett kultúra, mint definíció, mely alatt a szellemi javak összességét érthetjük, másrészt a társadalomtudományok kultúra felfogása fedezhető fel a világhálóban, ami szerint az internet nem technikai, hanem kulturális minőségben szerepel. Az internet egy olyan globális kultúra gyökere, melynél az idő, tér és határok, de még az egyén egyediségének fogalmát is át kell értelmezni.

A világháló előtti világban a kultúracsinálás sokkal bonyolultabb mechanizmusokon ment keresztül. Ahhoz, hogy egy elkészült mű, legyen az könyv, szobor, festmény, eljusson a fogyasztókhoz több szakmai, könyvelői-üzleti-logosztikai tudásra volt szükség. Az internet segítségével digitalizálttá tették az alkotásokat, így pillanatok alatt körülszelték a világot. Erről jut eszembe, hogy immár két hete Jeruzsálemben nyilvánosságra hozták Albert Einstein műveinek és személyes dokumentumainak jelentős részét digitalizált formában, melyek hozzáférhetőek a világhálón. Newton iratai rendkívüli érdeklődést váltottak ki, s ugyanez a helyzet az általános relativitáselméletet megfogalmazó tudós iratai esetében is.

Õszintén szólva igen kevés esélyt látok magamnak ahhoz, hogy személyesen a jeruzsálemi Héber Egyetemen betekintést szerezzek a híres professzor hagyatékába. A digitalizált világunk ezt a kihívást is nagyszerűen megtudja valósítani és Digitalizált Einstein néven közzéteszi az érdeklődők számára a világhálón. Az érdeklődők számára páratlan lehetőséget jelent az, hogy az egyes dokumentumokat abban a formában is olvashatja, ahogyan a nyomtatott változatban megjelentek ez különösen azért fontos, mert Einstein többnyire németül írt, így azonban az egyes dokumentumok angolul is olvashatók. Az online elérhető és folyamatosan bővülő archívum tematikai sokszínűsége miatt így több tudományág (tudománytörténet, cionizmustörténet) kutatóinak az érdeklődésére is számot tarthat.

A hagyományos kultúrát kiegészíti az Internet. Kiváló eszköz az információáramlásra az emberi kommunikáció új formája, kiegészítője. Azonban azt le kell szögezni, hogy nem helyettesíti a hagyományos kultúra közvetítést. Ma már Európa országaiban összességében többen vannak az internetet használók, mint az internetet nem használók. A XXI. század elején járva Magyarországon ötszörösére nőtt az internetezők száma. Az internet és az ezen keresztül elérhető tartalmak ma már a kultúra elválaszthatatlan részét képezik. Fontos azonban, hogy az internetfelhasználók számának növekedésével a digitális esélyegyenlőtlenségek is folyamatosan csökken. Az e heti blogbejegyzésemet Konfuciusz egyik legismertebb idézetével szeretném zárni. Hogy állandóan boldog lehess, folyton változnod kell.

http://bit.ly/HrFQ9T

http://bit.ly/Hl2y5q

http://bit.ly/HPAeVp
http://bit.ly/MkMmq

1 megjegyzés:

  1. Kedves Xeni!

    Tetszett az összefoglaló bejegyzésed, egy gondolatot ragadnék ki belőle: "A világháló előtti világban a kultúracsinálás sokkal bonyolultabb mechanizmusokon ment keresztül. Ahhoz, hogy egy elkészült mű, legyen az könyv, szobor, festmény, eljusson a fogyasztókhoz több szakmai, könyvelői-üzleti-logosztikai tudásra volt szükség. Az internet segítségével digitalizálttá tették az alkotásokat, így pillanatok alatt körülszelték a világot. " - azzal egyet tudok érteni, hogy az internet megkönnyíti az információáramlást és bizonyos művészeti alkotások gyorsabb terjedését, több emberhez való eljutását is megkönnyíti. De én különbséget tenném hogy milyen alkotásokról van szó. Az Általad hozott példa egy írásos anyag, amelynek az értékét a tartalom adja. De egy épület, szobor, festmény valódi megismeréséhez az internet nem elégséges szerintem, tehát így a "kultúracsinálásban" az internet nem vesz részt közvetlenül.

    VálaszTörlés