Információs
társadalom és oktatás, a tanítás és tanulás új koncepcionális
keretei
Az
előadás első fejezetében, a nagy kulturális változásokat
ismerhettem meg Komenczi Bertalan
feldolgozása
alapján, mely jól szemlélteti a
kulturális változások kognitív architektúráját, azok
korszakait és átadásának módjait, valamint tudásszerveződés
alapján kísérli meg értelmezni a megismerési folyamatokat.
A táblázatban az első
kultúra megjelenése az epizodikus
kultúra,
mely öt millió évvel ezelőtt fejlődött ki. A kultúra átadása
eseményreprezentáció során ment végbe, ahol a tudásszerveződés
még nem volt kialakulva.
A
második nagy kulturális változás a mimetikus
kultúra,
amely a homo erectus korszakában fejlődött ki, kb. másfél millió
évvel ezelőtt. A kulturális átadás testtel reprezentált
modellezés révén valósult meg, ahol a tudásszerveződés
utánzással ment végbe.
A
harmadik kulturális változás a mitikus
kultúra,
mely száz- ötven ezer évvel ezelőtt alakult ki a homo sapiens
korszakában, ahol a kultúra átadása nyelvi, illetve szemantikus
jelekkel fejlődött ki és a tudásszerveződés mítoszok,
elbeszélések útján terjedt tovább.
A
negyedik meghatározó kulturális változás a modern
kultúra,
mely ötezer évvel ezelőtt a modern ember korszakában fejlődött
ki, ahol a kulturális értékek, eszmék átadása külső,
rögzített tudással valósult meg és a tudásszerveződés is
rögzített tudással terjedt tovább.
Az
utolsó nagy kulturális változás a hálózati
paradigma
megjelenése, mely a 20. század második felében alakult ki homo
interneticus névvel, ahol a kulturális átadás hálózati
adatbázisok útján történik és a tudásszerveződés
elektronikus kommunikáció útján hódít teret.
Felsőoktatásban
a tanuláselméletek és tanulási környezetek mélyrehatóbb
megismerése számomra igen fontos tanulási feladatot jelent.
Elsőként a behaviorista tanuláselmélettel ismerkedem meg, melynek
lényege, hogy csak a viselkedés
tanulmányozását tartja célravezetőnek. Az előadásban
elhangzottak alapján két szempontból érdemes szemlélni ezt a
viselkedésen alapuló tanulási paradigmát.
Behaviorista
elvek
- a tanulás sikeressége, vagy sikertelensége csakis az egyén
viselkedéséből lehet levezetni /mentális állapotok/. A
viselkedést az egyén környezete nagy mértékben befolyásolja.
Behaviorista
gyakorlat
- módszertant kínál a pedagógiai, pszichológiai kutatásokhoz. A
különböző viselkedések a gyakorlatban való módszeres lefolyást
jelentik.
A kognitivizmus elmélete az emberi agy működését hasonlítja a számítógéphez. Első irányzatában a hangsúly a tanuláson van, vagyis az információk feldolgozásának folyamatán. Másik irányzata a tanulási folyamatot, mint vezérlési-szabályozási, vagyis irányított, szabályozott folyamatot tekinti. Harmadik irányzata a tanulást mint problémamegoldást fogja fel, negyedik irányzata pedig mint kommunikációs folyamatot. A kognitivizmus a konstruktivizmust előfeltételezi és a tanulás célja a tanulás tanulása. Új szerepek szerepek és viselkedések tanulása jelenik meg. A tanulás eredményességét a tanuló korábban meglévő tudáskészlete, előzetes tapasztalatai befolyásolják.
A
konstruktivista tanuláselmélet
a
kognitivizmus továbbfejlesztése. Azt vizsgálja, hogy van-e
objektív igazság. Erre tükrözéselmélettel felel, vagyis egy
elmélet akkor igaz, ha hűen tükrözi a valóságot. A
konstruktivizmus felépítést, konstrukciók létrehozását
jelenti. Minden
ember más és más tudásstruktúrát épít fel, és az üres
struktúrákat a környezet hatására töltjük fel. A
konstruktivista tanuláselmélet azért is fontos a felnőttképzésben,
mert a tudáskonstrukciók csak a meglévő tudásra építhetők fel
és csak a már meglévő tudáskészlet függvényében képes
beépülni. A tanulás empirikus
kutatások, esettanulmányok és workshopok alapján, projekteken
dolgozva, csoportos kollaboráció révén történik. A tanár, a
tutor, a facilitátor együttműködik a tanulókkal, ahol társként,
partnerként jelennek meg.
Ahogyan
az előadásban
is hallom, az e-learning még nem paradigmaváltás, hiszen nem
teljesen egy új látásmódot és új gondolkodási formát jelent,
hanem térben és időben egy rugalmasabb tanítási-tanulási
folyamatok összességét sokszínû
IKT-eszközök felhasználásával. A 21. század elején járva a
kognitív paradigma korszakában járunk. Azért nehéz új oktatási
paradigmát létrehozni, mert az új elméletek a régiek alapos
kibontakozása miatt sem tudnak teljesen kifejlődni.
A
paradigmaváltás, Udvardi-Lakos
Endre
szerint paradigmaváltásról
csak akkor
beszélhetünk, ha a régihez képest más kiindulópontból, más
hangsúlyokkal, (régi és új) szabályok, elvek, előfeltételek és
példák új, szervesen összefüggő rendszere jön létre.
Milyen
legyen egy minőségi tananyagfejlesztés? Bertalan
Tamás
szerint egy hatékony tananyagfejlesztésnek közel
kell állnia a követelmény alapú megközelítéséhez. A
tananyagfejlesztés szempontjából
nélkülözhetetlen
az oktatási módszertan
alapos ismerete, mely szervezeti szintű
fejlesztések
nélkül nem valósulhat
meg. Tananyagfejlesztésnél figyelembe kell venni a munkaerőpiaci
igények gyors változását is.
Forrás: http://bit.ly/ID5jLq |
A
fényképen egy anatómiai
témájú múzeumandragóiai
szimulációs
foglalkozást látunk. Ezek a tanulási folyamatok egyre nagyobb
érdeklődést mutatnak a non-formális tanítási-tanulási
folyamatokban.
Egy
új tananyagfejlesztésnél figyelembe kell venni az online, a
szimuláció
és modellezés korszerű alkalmazását, meg kell teremteni a
tanulás új formáit. Mivel
erős
a konkurencia, ezért a legkorszerűbb IKT-eszközökkel célszerű
kifejleszteni a tananyagot.
Egy
kiváló minőségű tananyag gyakorlati alkalmazása során nagy
mértékben hozzásegítheti a fiatal és idősebb tanulót az
önálló tanulási folyamatok felértékelődésében. Olyan plusz
információkat nyújhat, mely
során
bővül
a non-formális és informális tanulási lehetőségek köre. A
tananyagokban rejlő
változások
nem hagyják érintetlenül a tanulók motiválását sem.
Komenczi
Bertalan komplementer tanulási környezet
ellentétpárjait már egy korábbi előadás
keretében megismerkedhettünk, ahol egy táblázatban a
tradicionális tanulási környezet és a progresszív tanulási
környezet közötti lényeges különbségeket ismerhetjük meg.
Néhány példát kiemelek a táblázatból.
TTK:
- Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása
- Zárt, kész tudás átadása
- A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag
- Kötött tanterv, merev órabeosztás
PTK:
- Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitüdok kialakítása
- A LLL képességének és készségének kialakítása
- A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja
- Projekt-alapú tanulás szabad időkereben
A
formatív
értékelő funkció
lényege,
hogy a
tanulás folyamatában segítő, fejlesztő információkat adjon a
tanulónak, tanárnak és ez által motiválja a tanárt és a
tanulókat az oktatási folyamatokban. Alapvetően a folyamat közbeni
irányítást, segítést tűzi ki célul, valamint a tanulási
sikerek megerősítését, a tanulási hibák és nehézségek
feltárását. A formatív értékelés folyamán az oktató
motiválja, buzdítja és fejleszti a tanulót, ahol már megtörténik
a teljesítés utáni minősítés. A formatív értékelés
folyamatos visszacsatolást nyújt, amit a digitális nemzedék
kifejezetten igényel.
Az
előadásban elhangzott, hogy Komenczi
Bertalan
által készített tanulási környezetet bemutató ábra 1. és 4.
pontja felett van-e kapcsolat. Úgy
vélem, hogy lehet összefüggést
képezni a két pont fölött, mert az informális tanulás és a nem
formális képzések nem képezik a formális, intézményesül
oktatási rendszert.
Az
előző
előadásban már elhangzott a virtuális világ /kampusz/ és
blended learning /vegyes oktatás/ tanítási-tanulási folyamatainak
értelmezése, ahol interaktívan valósulhat meg az oktatás
hatékonysága. Ennek sikerét az állandó tanári-tutori jelenlét,
illetve támogatás biztosítja. A tananyagok mindig online
elérhetőek és folyamatos visszacsatolás figyelhető meg.
Ha
olyan szerepet vállalsz, amely az erődet túlhaladja, akkor
egyrészt ebben is kudarcot vallasz, másrészt pedig azt is
elhalasztod, amelyet képes lettél volna betölteni. /Epiktétosz/
Hivatkozások
Bertalan
Tamás: Tananyagfejlesztés. Internetes forrás: http://bit.ly/ID5jLq
Megtekintés ideje: 2012.4.20.
Bajnai
Lencsés Zsolt: Behaviorizmus. Elmefilozófia.
2010/10. Internetes forrás: http://bit.ly/JgNeqv
Megtekintés ideje: 2012.4.19.
Eszterházy Károly Főiskola. Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék. Internetes forrás: http://bit.ly/HWaUk Megtekintés ideje: 2012.4.20.
Kiss
Csilla: A konstruktivista tanuláselmélet bemutatása. Internetes
forrás: http://bit.ly/Jb9vC5
Mgtekintés ideje: 2012.4.l6.
Komenczi
Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Internetes forrás:
http://bit.ly/J8bF85
Megtekintés ideje: 2012.4.18.
Ollé
János: Információs
társadalom és oktatás, a tanítás és tanulás új koncepcionális
keretei. Internetes
forrás:
http://bit.ly/JOxnKu Megtekintés
ideje: 2012.4.19.
Udvardi-Lakos
Endre: Paradigmaváltás a gyakorlatban. Internetes forrás:
http://bit.ly/ICXJAH Megtekintés
ideje: 2012.4.20.
Kedves Xenia, nagyon megörültem, hogy Bertalan Tamást idézted, már több mint három éve dolgozom együtt vele, és a megállapításaival "egy hatékony tananyagfejlesztésnek közel kell állnia a követelmény alapú megközelítéséhez. A tananyagfejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen az oktatási módszertan alapos ismerete, mely szervezeti szintű fejlesztések nélkül nem valósulhat meg. Tananyagfejlesztésnél figyelembe kell venni a munkaerőpiaci igények gyors változását is." abszolut egyet tudok érteni. A tananyagfejlesztés nem indulhat el anélkül, hogy meg ne terveznénk a tananyagot és a tervezéshez a legfőbb szempontokat a célok és a követelmények adják. Mit is kell tudniuk a kurzus végére a tanulóknak, milyen kompetenciák fejlesztése a cél (vagy ismeretek)? Utána jöhetnek a további kérdések, hogyan akarom ezt elérni, milyen eszközökkel, stb.
VálaszTörlés