Információs társadalom és oktatás, a tanítás és tanulás új koncepcionális keretei

Az előadás első fejezetében, a nagy kulturális változásokat ismerhettem meg Komenczi Bertalan feldolgozása alapján, mely jól szemlélteti a kulturális változások kognitív architektúráját, azok korszakait és átadásának módjait, valamint tudásszerveződés alapján kísérli meg értelmezni a megismerési folyamatokat.

A táblázatban az első kultúra megjelenése az epizodikus kultúra, mely öt millió évvel ezelőtt fejlődött ki. A kultúra átadása eseményreprezentáció során ment végbe, ahol a tudásszerveződés még nem volt kialakulva.

 

A második nagy kulturális változás a mimetikus kultúra, amely a homo erectus korszakában fejlődött ki, kb. másfél millió évvel ezelőtt. A kulturális átadás testtel reprezentált modellezés révén valósult meg, ahol a tudásszerveződés utánzással ment végbe.

A harmadik kulturális változás a mitikus kultúra, mely száz- ötven ezer évvel ezelőtt alakult ki a homo sapiens korszakában, ahol a kultúra átadása nyelvi, illetve szemantikus jelekkel fejlődött ki és a tudásszerveződés mítoszok, elbeszélések útján terjedt tovább.

A negyedik meghatározó kulturális változás a modern kultúra, mely ötezer évvel ezelőtt a modern ember korszakában fejlődött ki, ahol a kulturális értékek, eszmék átadása külső, rögzített tudással valósult meg és a tudásszerveződés is rögzített tudással terjedt tovább.

Az utolsó nagy kulturális változás a hálózati paradigma megjelenése, mely a 20. század második felében alakult ki homo interneticus névvel, ahol a kulturális átadás hálózati adatbázisok útján történik és a tudásszerveződés elektronikus kommunikáció útján hódít teret. 

Felsőoktatásban a tanuláselméletek és tanulási környezetek mélyrehatóbb megismerése számomra igen fontos tanulási feladatot jelent. Elsőként a behaviorista tanuláselmélettel ismerkedem meg, melynek lényege, hogy csak a viselkedés tanulmányozását tartja célravezetőnek. Az előadásban elhangzottak alapján két szempontból érdemes szemlélni ezt a viselkedésen alapuló tanulási paradigmát.

Behaviorista elvek - a tanulás sikeressége, vagy sikertelensége csakis az egyén viselkedéséből lehet levezetni /mentális állapotok/. A viselkedést az egyén környezete nagy mértékben befolyásolja. Behaviorista gyakorlat - módszertant kínál a pedagógiai, pszichológiai kutatásokhoz. A különböző viselkedések a gyakorlatban való módszeres lefolyást jelentik.

A kognitivizmus elmélete az emberi agy működését hasonlítja a számítógéphez. Első irányzatában a hangsúly a tanuláson van, vagyis az információk feldolgozásának folyamatán. Másik irányzata a tanulási folyamatot, mint vezérlési-szabályozási, vagyis irányított, szabályozott folyamatot tekinti. Harmadik irányzata a tanulást mint problémamegoldást fogja fel, negyedik irányzata pedig mint kommunikációs folyamatot. A kognitivizmus a konstruktivizmust előfeltételezi és a tanulás célja a tanulás tanulása. Új szerepek szerepek és viselkedések tanulása jelenik meg. A tanulás eredményességét a tanuló korábban meglévő tudáskészlete, előzetes tapasztalatai befolyásolják.

A konstruktivista tanuláselmélet a kognitivizmus továbbfejlesztése. Azt vizsgálja, hogy van-e objektív igazság. Erre tükrözéselmélettel felel, vagyis egy elmélet akkor igaz, ha hűen tükrözi a valóságot. A konstruktivizmus felépítést, konstrukciók létrehozását jelenti. Minden ember más és más tudásstruktúrát épít fel, és az üres struktúrákat a környezet hatására töltjük fel. A konstruktivista tanuláselmélet azért is fontos a felnőttképzésben, mert a tudáskonstrukciók csak a meglévő tudásra építhetők fel és csak a már meglévő tudáskészlet függvényében képes beépülni. A tanulás empirikus kutatások, esettanulmányok és workshopok alapján, projekteken dolgozva, csoportos kollaboráció révén történik. A tanár, a tutor, a facilitátor együttműködik a tanulókkal, ahol társként, partnerként jelennek meg.

Ahogyan az előadásban is hallom, az e-learning még nem paradigmaváltás, hiszen nem teljesen egy új látásmódot és új gondolkodási formát jelent, hanem térben és időben egy rugalmasabb tanítási-tanulási folyamatok összességét sokszínû IKT-eszközök felhasználásával. A 21. század elején járva a kognitív paradigma korszakában járunk. Azért nehéz új oktatási paradigmát létrehozni, mert az új elméletek a régiek alapos kibontakozása miatt sem tudnak teljesen kifejlődni. A paradigmaváltás, Udvardi-Lakos Endre szerint paradigmaváltásról csak akkor beszélhetünk, ha a régihez képest más kiindulópontból, más hangsúlyokkal, (régi és új) szabályok, elvek, előfeltételek és példák új, szervesen összefüggő rendszere jön létre.

Milyen legyen egy minőségi tananyagfejlesztés? Bertalan Tamás szerint egy hatékony tananyagfejlesztésnek közel kell állnia a követelmény alapú megközelítéséhez. A tananyagfejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen az oktatási módszertan alapos ismerete, mely szervezeti szintű fejlesztések nélkül nem valósulhat meg. Tananyagfejlesztésnél figyelembe kell venni a munkaerőpiaci igények gyors változását is.

Forrás: http://bit.ly/ID5jLq

A fényképen egy anatómiai témájú múzeumandragóiai szimulációs foglalkozást látunk. Ezek a tanulási folyamatok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a non-formális tanítási-tanulási folyamatokban.

Egy új tananyagfejlesztésnél figyelembe kell venni az online, a szimuláció és modellezés korszerű alkalmazását, meg kell teremteni a tanulás új formáit. Mivel erős a konkurencia, ezért a legkorszerűbb IKT-eszközökkel célszerű kifejleszteni a tananyagot. Egy kiváló minőségű tananyag gyakorlati alkalmazása során nagy mértékben hozzásegítheti a fiatal és idősebb tanulót az önálló tanulási folyamatok felértékelődésében. Olyan plusz információkat nyújhat, mely során bővül a non-formális és informális tanulási lehetőségek köre. A tananyagokban rejlő változások nem hagyják érintetlenül a tanulók motiválását sem.

Komenczi Bertalan komplementer tanulási környezet ellentétpárjait már egy korábbi előadás keretében megismerkedhettünk, ahol egy táblázatban a tradicionális tanulási környezet és a progresszív tanulási környezet közötti lényeges különbségeket ismerhetjük meg. Néhány példát kiemelek a táblázatból.

 

TTK:

• Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása
• Zárt, kész tudás átadása
• A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag
• Kötött tanterv, merev órabeosztás

PTK:

• Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitüdok kialakítása
• A LLL képességének és készségének kialakítása
• A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja
• Projekt-alapú tanulás szabad időkereben

A formatív értékelő funkció lényege, hogy a tanulás folyamatában segítő, fejlesztő információkat adjon a tanulónak, tanárnak és ez által motiválja a tanárt és a tanulókat az oktatási folyamatokban. Alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul, valamint a tanulási sikerek megerősítését, a tanulási hibák és nehézségek feltárását. A formatív értékelés folyamán az oktató motiválja, buzdítja és fejleszti a tanulót, ahol már megtörténik a teljesítés utáni minősítés. A formatív értékelés folyamatos visszacsatolást nyújt, amit a digitális nemzedék kifejezetten igényel.

Az előadásban elhangzott, hogy Komenczi Bertalan által készített tanulási környezetet bemutató ábra 1. és 4. pontja felett van-e kapcsolat. Úgy vélem, hogy lehet összefüggést képezni a két pont fölött, mert az informális tanulás és a nem formális képzések nem képezik a formális, intézményesül oktatási rendszert.

Az előző előadásban már elhangzott a virtuális világ /kampusz/ és blended learning /vegyes oktatás/ tanítási-tanulási folyamatainak értelmezése, ahol interaktívan valósulhat meg az oktatás hatékonysága. Ennek sikerét az állandó tanári-tutori jelenlét, illetve támogatás biztosítja. A tananyagok mindig online elérhetőek és folyamatos visszacsatolás figyelhető meg.  

Ha olyan szerepet vállalsz, amely az erődet túlhaladja, akkor egyrészt ebben is kudarcot vallasz, másrészt pedig azt is elhalasztod, amelyet képes lettél volna betölteni. /Epiktétosz/

Hivatkozások

Bertalan Tamás: Tananyagfejlesztés. Internetes forrás: http://bit.ly/ID5jLq Megtekintés ideje: 2012.4.20. 

Bajnai Lencsés Zsolt: Behaviorizmus. Elmefilozófia. 2010/10. Internetes forrás: http://bit.ly/JgNeqv Megtekintés ideje: 2012.4.19. 

Eszterházy Károly Főiskola. Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék. Internetes forrás: http://bit.ly/HWaUk Megtekintés ideje: 2012.4.20.

Kiss Csilla: A konstruktivista tanuláselmélet bemutatása. Internetes forrás: http://bit.ly/Jb9vC5 Mgtekintés ideje: 2012.4.l6. 

Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Internetes forrás: http://bit.ly/J8bF85 Megtekintés ideje: 2012.4.18.

Ollé János: Információs társadalom és oktatás, a tanítás és tanulás új koncepcionális keretei. Internetes forrás: http://bit.ly/JOxnKu Megtekintés ideje: 2012.4.19.

Udvardi-Lakos Endre: Paradigmaváltás a gyakorlatban. Internetes forrás: http://bit.ly/ICXJAH Megtekintés ideje: 2012.4.20.