Internet és értékrend, Internetezés és kultúra, Divatos tévképzetek 2.
Az
Internet hatalmas, és minden megtalálható rajta ami a kinti
világban is. Így a hasznos és érdekes dolgok mellett található
sok olyan ember, akinek intelligenciával keveredett rosszindulata
veszélyezteti adatainkat. Ahhoz, hogy számítógépem
és adataim épségét meg tudjam őrizni, néhány alapvető dolgot
mindig a fejemben tartok, pl. csak olyanokban bízom, akiket régebtől
ismerek, idegenektől nem fogadok el különféle fájlokat,
tartózkodom
a
trójai
programoktól, a rejtett vírusoktól.
Etikus
viselkedés az interneten:
A
Netikett az internetes közösség hosszú idő alatt kialakított
szabálygyűjteménye, melynek betartása a hálózaton való
együttélés feltétele. A Netikett ismerete minden
internetfelhasználótól elvárható. Kijelöltem
néhány hazai adatbázisból
a leggyakrabban alkalmazott netikett
oldalakat. Láthatjuk, hogy az internet milyen sokrétű és
szabályait hány féle modon lehet alkalmazni:
- Magyar netikett
- Netikett, verzió 1
- Gimnáziumi netikett
- Netikett, verzió 2
Igaz,
jópár
éve léteznek ezek az oldalak, de még mindig úgy érzem, hogy nem
eléggé épültek
bele az internetfelhasználók hétköznapjaikba.
Mi
a jó válasz arra, hogy: illik-e felvenni tárgyalás közben a
mobiltelefont, kell-e megszólítást írni az sms-ben, vagy
megoszthatók-e közösségi oldalon a céges bulin készült fotók?
Digitális morál elsajátításához az eetikett mindenképpen
hozzájárul. Azt hiszem, ha az interneten való etikus viselkedést
már mindenki ismerné, akkor nem foglalna ilyen komoly szerepet az
oktatásban.
Õszintén
szólva
korábban
még nem találkoztam az internetes illemszabályokkal. Legelöször
a felsőoktatásban volt szerencsém mélyrehatóbban megismerkedni a
netikett és eetikett oldalakkal. Bízom benne, hogy a közoktatástól
kezdve a felnőttképzésen keresztül a felsőoktatásig minden
tanár megemlíti majd ezeknek az oldalaknak a fontos szerepét a mai
információs társadalomban. Sokan úgy vélik, hogy alig-alig
változik az interneten történő illemszabályok gyűjteménye,
pedig a webkettes eszközök széleskörű térnyerése folyamatosan
kibővíti ezeknek az illemszabályoknak a skáláját.
Forrás: http://bit.ly/9N8HPd |
Azt
tapasztalom, hogy egyre inkább megnehezíti életünket a világhálón
tapasztalt komoly változások, melyekhez valóban nem könnyű
mindig tökéletesen megfelelni, alkalmazkodni. A digitális korban
azonban értékét kezdik veszíteni az egyetemleges, minden
körülményre és kommunikációs aktusra alkalmazható
aranyszabályok, mert a dolgok olyan gyorsan változnak, hogy akár
néhány év elmúltával is radikális változásokhoz kellene
igazodnunk.
A
napokban rádiót
hallgatva értesültem
arról,
hogy Japánban, vagy valamelyik Kis Tigrisek közül
olyan szenzoros okostelefont terveznek kifejleszteni, melyet a
kézfej, illetve az alkar bőrfelülete alá ültetnek be és a
felhasználó
bármikor és bárhol alkalmazhatja ezt a számomra hihetetlennek
tűnő
digitális műszert.
Olyan nagy ütemben
változik és fejlődik körülöttünk a digitális kultúra, hogy
ezek innovatív fejlesztésekkel szinte lehetetlen lépést tartani.
Az
internet a többség tudatában bárki számára hozzáférhető
tudást jelent. Végérvényesen az így az elérhető
szolgáltatások mindennapjaink részeivé váltak. Az internet és a
kultúra több szinten kapcsolódik egymásba, egyrészt a szűken
vett kultúra, mint definíció, mely alatt a szellemi javak
összességét érthetjük, másrészt a társadalomtudományok
kultúra felfogása fedezhető fel a világhálóban, ami szerint az
internet nem technikai, hanem kulturális minőségben szerepel. Az
internet egy olyan globális kultúra gyökere, melynél az idő, tér
és határok, de még az egyén egyediségének fogalmát is át kell
értelmezni.
A világháló előtti világban a
kultúracsinálás sokkal bonyolultabb mechanizmusokon ment
keresztül. Ahhoz, hogy egy elkészült mű, legyen az könyv,
szobor, festmény, eljusson a fogyasztókhoz több szakmai,
könyvelői-üzleti-logosztikai tudásra volt szükség. Az internet
segítségével digitalizálttá tették az alkotásokat, így
pillanatok alatt körülszelték a világot. Erről
jut eszembe, hogy immár két hete Jeruzsálemben nyilvánosságra
hozták Albert Einstein műveinek és személyes
dokumentumainak jelentős részét digitalizált formában, melyek
hozzáférhetőek a világhálón. Newton iratai rendkívüli
érdeklődést váltottak ki, s ugyanez a helyzet az általános
relativitáselméletet megfogalmazó tudós iratai esetében is.
Õszintén
szólva igen kevés esélyt látok magamnak ahhoz, hogy személyesen
a jeruzsálemi Héber Egyetemen betekintést szerezzek a híres
professzor hagyatékába. A digitalizált világunk ezt a kihívást
is nagyszerűen megtudja valósítani és Digitalizált
Einstein
néven közzéteszi az érdeklődők számára a világhálón. Az
érdeklődők számára páratlan lehetőséget jelent az, hogy az
egyes dokumentumokat abban a formában is olvashatja, ahogyan a
nyomtatott változatban megjelentek ez különösen azért fontos,
mert Einstein többnyire németül írt, így azonban az egyes
dokumentumok angolul is olvashatók. Az online elérhető és
folyamatosan bővülő archívum tematikai sokszínűsége miatt így
több tudományág (tudománytörténet, cionizmustörténet)
kutatóinak az érdeklődésére is számot tarthat.
A hagyományos kultúrát kiegészíti az Internet. Kiváló eszköz
az információáramlásra az emberi kommunikáció új formája,
kiegészítője. Azonban azt le kell szögezni, hogy nem helyettesíti
a hagyományos kultúra közvetítést. Ma
már Európa országaiban összességében többen vannak az
internetet használók, mint az internetet nem használók. A XXI.
század elején járva Magyarországon ötszörösére nőtt az
internetezők száma. Az internet és az ezen keresztül elérhető
tartalmak ma már a kultúra elválaszthatatlan részét képezik.
Fontos azonban, hogy az internetfelhasználók
számának növekedésével
a digitális esélyegyenlőtlenségek is folyamatosan csökken. Az e
heti blogbejegyzésemet Konfuciusz egyik legismertebb idézetével
szeretném zárni. „Hogy
állandóan boldog lehess, folyton változnod kell.”
http://bit.ly/HrFQ9T
http://bit.ly/Hl2y5q
http://bit.ly/HPAeVp
http://bit.ly/MkMmq
Kedves Xeni!
VálaszTörlésTetszett az összefoglaló bejegyzésed, egy gondolatot ragadnék ki belőle: "A világháló előtti világban a kultúracsinálás sokkal bonyolultabb mechanizmusokon ment keresztül. Ahhoz, hogy egy elkészült mű, legyen az könyv, szobor, festmény, eljusson a fogyasztókhoz több szakmai, könyvelői-üzleti-logosztikai tudásra volt szükség. Az internet segítségével digitalizálttá tették az alkotásokat, így pillanatok alatt körülszelték a világot. " - azzal egyet tudok érteni, hogy az internet megkönnyíti az információáramlást és bizonyos művészeti alkotások gyorsabb terjedését, több emberhez való eljutását is megkönnyíti. De én különbséget tenném hogy milyen alkotásokról van szó. Az Általad hozott példa egy írásos anyag, amelynek az értékét a tartalom adja. De egy épület, szobor, festmény valódi megismeréséhez az internet nem elégséges szerintem, tehát így a "kultúracsinálásban" az internet nem vesz részt közvetlenül.