Internet és értékrend, Internetezés és kultúra, Divatos tévképzetek

Az e heti blogbejegyzésem egy mai nap is sokat vitatott témának - Internet és értékrend, Internetezés és kultúra, Divatos tévképzetek - a jelentőségével foglalkozik. Az internet az elmúlt években a mindennapi élet megkerülhetetlen részévé vált nem csak Európában, de Magyarországon is. Dr. Bakonyi Péter elmondása szerint ma már a világon több mint 2 milliárd felhasználója van az Internetnek és feltehetőleg 2020-ra ez a szám várhatóan eléri az 5 milliárdot. Ezt mindenekelőtt a mobil technológia rohamos fejlődésének köszönhetjük. „Ha ehhez hozzátesszük hogy az internetre intelligens eszközök száma 2020-ra elérheti az 50 milliárdot, ez olyan radikális változást hozhat létre, amely jelentős hatással lesz a gazdaságra, a társadalmi viszonyokra és a politikára is.”    

Internethasználat és kultúra:

Ma már a XXI. század elején járva a különféle információk felértékelődéséből adódó kihívásokkal találjuk szembe magunkat. Ezekre a radikális változásokra minden generáció szülöttnek (bébi bumm, X, Y, Z, stb.) fel kell készülni. Várhatóan a technológiai innovációkon és fejlesztéseken túl lényeges társadalmi és kulturális változások elé is nézünk, amelyre természetesen nem csak felkészülünk, hanem gyakorlatban is igyekszünk minél hatékonyabban elsajátítani a ránk váró információs kihívásokat. Az oktatókra mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban és felnőttképzésben komoly feladat hárul az internet, az információs technológia, a virtuális világ és a webkettes eszközök helyes és hatékony elsajátításában. Az interneten szerzett tudás rendszertelen halmazában segíteni kell a tanulókat abban, hogy szelektálni tudjanak lényeges és lényegtelen ismeretek között, illetve a megtanulják a kívánt ismereteket helyesen rendszerezni. A tudásalapú társadalmunkban azt tapasztaljuk, hogy a hagyományos kultúra kiegészítőjévé válik az Internet, mely kiváló propaganda eszközként is szolgál, jól használható a szakmai információáramlás eszközeként és mindenképpen az emberi kommunikáció új formáját ölti. Sokan tévesen úgy vélik, hogy az Internet kiakarja szorítani a hagyományos kultúra közvetítését, de szerintem ez semmiféleképpen sem igaz. Egy másik példa: Az sms sem váltotta ki a szóbeli beszélgetést, az internet virtualitása sem fogja kiváltani a személyes kapcsolatokat. Az internet nem a régi megoldások ellen dolgozik (beszéd - skype, szöveg - email, láthatóság - webcam).

Az IT rendelkezik azzal a képességgel, hogy javítsa az európai állampolgárok életminőségét, társadalmi és gazdasági szervezetünk hatékonyságát, és erősítse a kohéziót. Milyen kockázatokkal jár az Internet és a hozzá tartozó webes eszközök megjelenése? A legnagyobb kockázatot a tulajdonosok és nélkülözők társadalmának kialakulása jelenti, amelyben csak a lakosság egy része tud hozzáférni az új technológiához, használja azt és élvezi annak minden előnyét. Fennáll a veszélye, hogy az egyének elutasítják az új információs kultúrát és annak eszköztárát. Hogyan győzhető le ez a félelem? Úgy vélem, mindenekelőtt egy új információs kultúra megismertetése a kiinduló pont és meg kell erősíteni az emberekben azt a tudatot, hogy az új technológiák megjelenése egy olyan európai társadalom felé vezető lépés lehetőségét jelenti, ahol kevésbé vagyunk kitéve olyan korlátoknak, mint a merevség, tehetetlenség, vagy osztályokba tagolódás. Az információs infrastruktúra korlátlan lehetőségeket kínál és ismertet meg az innovációhoz és kreativitáshoz. Folyamatosan ki kell fejleszteni a felhasználóbarát információs társadalmat, amelyet az Európai Unió programja is kiemelten kezel, és kialakulását pályázatokkal támogatja.

Technika kibővíti, megváltoztatja, kiegészíti, tönkreteszi a korábbi kommunikációs formákat.

Egyes szakértők szerint némely webkettes szolgáltatás, mint pl. a facebook, google, twitter, second life stb. tönkreteszi a személyes kapcsolatokat, amit felvált az „online, illetve a virtuális érintkezés”. A Facebook ellen és mellett hihetetlen sok érv és ellenérv kering a világhálón. Vannak, akik szerint kifejezetten veszélyes és káros, míg sokan a pozitív tulajdonságait emelik ki. Akárhogy is, rajtunk felhasználókon múlik, hogy mennyire engedjük életünkbe a világhálót és annak részeit, illetve mennyi információt adunk ki magunkról. Az ingyenes programoknál általában információval fizetünk, amit a cégek reklámbevételük emelésére hasznosítanak, ami véleményem szerint – bizonyos keretek között – elfogadható. Sima cserekereskedelem. A mérték betartását pedig nekünk kell szabályozni. Ma már sok munkahelyen a Facebook oldalát is megnézik a jelentkezőknek, amely által a legígéretesebb pályázó is „elbukhatja” az állást. Tehát, Facebook, Google és egyéb webkettes eszközök és források használói ne feledjék: csak mértékkel és tartózkodással!

Mit várok el az Internettől? Mindenekelőtt: biztonságot, megbízhatóságot és a személyes adataim védelmét.

Felhasználói típusok (Csepeli-Prazsák)

1.      rejtőzködők: alig élnek az internet lehetőségeivel

2.      informálódók: mérsékelt online gyűjtés, kiemelkedő a webkettes eszközök elutasítása

3.      tanulók: széleskörben használnak szolgáltatásokat, web2.0 alkalmazásokat is, folyamatos tanulás, aktív tartalommegosztás figyelhető meg 

4.      befogadók: pragmatikus csoport, a készen kínált tartalmakra fókuszálnak, offline élet támogatása, kapcsolatteremtő online szolgáltatások

5.      extenzív felhasználók: minden, ami online, egyedül az informálódásban gyengébbek, a szórakozás is ide kötődik, munka és magánélet nem válik külön, speciális közösségi formáció, az információgyűjtés terhelése online szórakozással viselhető el

Az internet és a kultúra egymáshoz való viszonya

A kutatási eredmények 2008-ban Csepeli-Prazsák által végzett 1000 fős reprezentatív hazai internetfelhasználók válaszaiból születtek:

·         “békés egymás mellett élés” (30%): Nincs ellentmondás a két világ között, az internet nem váltja ki és radikálisan nem is alakítja át a kultúrát, növekszik a kulturális szabadság, de a webkettes eszközök  alkalmazása nem jelentős.

·         “szkeptikusok” (28%): nem hisznek az internet kultúrára gyakorolt pozitív hatásában, az internet pusztító, feleslegessé tesz, tönkretesz, a közösségfejlesztés hatása az egyedüli pozitív.

·         “párhuzamosok sohasem találkoznak” (22%): az internet nincs jelentős (negatív) hatással a kultúrára, az internet pozitív hatásai, web2 nem jelentősek.

·         “optimisták” (20%): az internet nem teszi feleslegessé a korábbi kultúrát, de a jövőben jelentősen átalakítja, növeli a kulturális szabadságot, a közösségfejlesztésben a web2 fontos.

Kommunikációs státusz – véleménykövetők (Csepeli-Prazsák, 2008):

1.	kontaktokrata	email 30%	telefon 61%
2.	levelező	sok email,	kevés mobilhívás 56%
3.	beszélgető	kevés email	sok mobilhívás 64%
4.	kontaktoploretár	email 70%	mobilhívás 66%

A két szociológus Csepeli György és Prazsák Gergő 2008-ban végzett 1000 fős reprezentatív hazai internetfelhasználók válaszaiból születtek az eredmények. A magyar lakosság kulturális viselkedési mintáit mérték fel strukturált kérdőív segítségével. A megkérdezettek 0-10-ig terjedő skálán értékelték válaszaikat, ahol a 0 pont azt jelentette, hogy az adott érték egyáltalán nem fontos számukra, míg a 10 pont azt, hogy nagyon fontos számukra. A szociológusok két nagy kategóriát különböztettek meg, azokat, akik használnak internetet és azokat, akik nem használnak internetet. Magyarországon 5 legfontosabb értéket jegyeztek fel: a család, szeretet, boldogság, anyagi biztonság, és jó közérzet. Meglepő, hogy a nem internetezők körében a 9-ik helyen szerepel a haza, míg az internetet használóknál, pedig 15-ik helyen. Pénz szempontjából a nem használók körében, 10., használóknál pedig, 18. Önmegvalósítás kérdéskörénél, nem használóknál 20, használóknál pedig, 14. Szerelem, internetet nem használóknálóknál.21., használóknál pedig, 9. helyezen szerepel.

K-Means klaszteranalízis alapján képzett csoportok (Csepeli-Prazsák, 2008)

	Nem internetezik	Internetezik	100%
Önmegvalósítók	48	52	100
Idealisták	87	13	100
Értékhiányosok	75	25	100
Értékgazdagok	45	55	100

Az internetet napi rendszerességgel használók aránya: Magyarországon 27,6%, Norvégia 61,8% Oroszország: 12,6%

Internethasználat és munkahelyi autonómia szempontjából sajnos Magyarország áll a legutolsó helyen /az internetet nem használók, nem napi rendszerességgel használók és napi rendszrerességgel használók szempontából/.
Tolerancia és internethasználat szempontjából szintén Magyarország áll a legalacsonyabb helyen.

Az E-etikett.hu Internet viselkedéskultúra:

Az eetikett.hu portálon megfogalmazott irányelvekrő és betartásáról olvashatunk, informálódhatunk. Az eetikett.hu Magyarország legátfogóbb internetezéssel kapcsolatos illemtan gyűjteménye, amely többek között az internet (e-mail, közösségi oldalak) és a mobiltelefonok kulturált használatával foglalkozik. A kezdeményezés Németországból ered. Miért van szükség az eetikett-re? Az újabb és újabb kommunikációs eszközök megjelenése, és ezek állandó változása új viselkedési szokásokat hívnak életre, ugyanakkor a különböző kommunikációs helyzeteket különbözőképpen értelmezzük, eligazítást pedig a hagyományos „etikettek" csak a legritkább esetben ad. "Szüleink azt még megtanították, hogy a telefonban illik bemutatkozni, de tanácsaik jobbára csak a vezetékes telefon udvarias használatára vonatkoztak". A kezdeményezés célja egy olyan digitális ajánlásgyűjtemény kidolgozása, amely segíti az eligazodást az e-világban. Tanácsokat nyújt arra nézve, hogyan használjuk a modern kommunikációs platformokat udvariasan, mások zavarása nélkül, ugyanakkor a technikai lehetőségek adta kényelmi funkciókról történő lemondás nélkül.

http://bit.ly/HysskV

http://bit.ly/H73wNd

http://bit.ly/H8pftA

http://bit.ly/HKbHjK