Esélyek egyenlȍsége vagy esély az egyenlȍséghez? II.

2012 május 5.-én az Egyenlő Esélyek Világnapját ünnepelték az érintettek, az önkéntesek és a fogyatékossággal foglalkozó intézmények. Az Esélyegyenlőség Világnapját a Független Életért nemzetközi szervezet hozta el Magyarországra.

A Budapest Esély Nonprofit Szervezet célja, hogy egy hosszútávon fenntartható lakossági kampány szervezésével felhívja a figyelmet arra, hogy vegyük észre, milyen hátrányok érik a kisebbségi csoportokat és mindannyian tegyünk a diszkrimináció ellen. 

Lelki és fizikai fogyatékosság: A fogyatékosság szó a gyógypedagógia alapfogalma. Nincs egységes jelentéstartalma. A fogyatékosság vagy sérültség annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az idȍskorúvá válás folyamata. A fogyatékosság fogalmán belül az értelmi fogyatékosság kategóriája az általános. A további csoportosítás (enyhe, középsúlyos) pedig az elváltozás mértékére utal.

Többszöri Fogyatékosság problémája: A fogyatékosok nehezen találnak munkát, ezért legtöbbjük segélyből, rokkantnyugdíjból kénytelen élni. Ezért a fogyatékosság rendszerint szegénységhez, vagy nyomorhoz vezet. Sokuk intézetbe kényszerül, amely intézetek nem készültek fel az összes típusra és állapotra, és nem szerveződnek eszerint. Léteznek többszörös fogyatékosságok is. Ekkor egy embernél több fogyatékossági típus is előfordul. Ilyen például a siketvakság. Mivel ezek az egyszeres típusoktól nagymértékben különböző helyzetet idéznek elő, ezért ezeket külön típusokként kezelik a gyakorlatban.

Jó pedagógiai gyakorlat a fogyatékkal élȍk számára: Amikor valaki a tanári hivatást választja, arra is fel kell készülnie, hogy pályafutása során szembesülhet hátrányos helyzetű és fogyatékkal élȍ tanulókkal. Úgy érzem, a toleranciára nagy szükség van az oktatási folyamatokban, hiszen ha az egyik módszer nem vezet, sikerhez változtatni kell és fel kell ismerni, hogy a kipróbált módszerek mennyire voltak eredményesek.

Akadályozottság: Nem tekintjük az akadályozottságot a környezettől független tulajdonságnak, a környezet változásával maga is változik, más-más élethelyzetekben ugyanazon személy esetében nem beszélhetünk akadályozottságról, mivel, ha a környezetet hozzáigazítjuk az egyénhez, máris megszűnik az akadályozottság. A biológiai sérülése következtében fogyatékossá vált ember tehát akkor válik akadályozottá, ha a felé irányuló követelmények nem igazodnak az ő lehetőségeihez.

Tanulásban akadályozottság: Ma már tanítás helyett tanulásirányításról beszélünk. A tanulási képesség zavarainak vizsgálatával bővült a tanulónépességről alkotott tudás, erőteljes hangsúlyt kapott a probléma pedagógiai jellege.

Speciális nevelési szükséglet: A korábban legelterjedtebben használt gyűjtőfogalom, a fogyatékosság elnevezés helyett a speciális nevelési szükséglet kifejezés használata javasolt. Alapvető szemléletbeli különbséget tükröz ez a fogalom a korábbihoz képest. Az információs és kommunikációs technológiák ennek megfelelően több területen is hozzájárulhatnak a fogyatékkal élők társadalmi reintegrációjához, segíthetik a kialakult hátrányok leküzdését, illetve megakadályozhatják, hogy a meglévő hátrányokra újabbak rakódjanak rá. Ezért szükség van az IKT eszközök alkalmazására az oktatásban, hiszen a segítséggel élők jelentős része alacsony végzettséggel rendelkezik; a távoktatás lehetőségeinek kibővülése akadálymentesítené számukra az oktatás bármely fokán való részvételt.

Szükség van az IKT eszközök alkalmazására a munka területén is, mert a fogyatékossággal élők jóval kisebb hányada tud hagyományos munkát végezni; a látássérültek számára választható szakmák száma például elenyésző. Kis nemzetközi kitekintéssel láthatjuk, hogy a PC-használat és az internet révén ezen problémák jelentős része kiküszöbölhető: az Egyesült Államokban a fogyatékkal élők nagy része használ számítógépet és internetet, így nem meglepő, hogy az USA-ban az egyes hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottsági aránya megközelíti az országos átlagot.

Szintén szükség van az IKT eszközök alkalmazására az információhoz való hozzáférés tekintetében, hiszen a fogyatékkal élők jelentős része azért nem rendelkezik megfelelő segédeszközzel, vagy azért nem vesz igénybe fontos szolgáltatásokat, mert nem jut el hozzá a kellő információ.

Látássérült emberek által használt IKT-s eszközök: hangos billentyűzet (vakok számára felolvassa a képernyőn megjelenő információkat, képernyőolvasó szoftverek, joe’s szoftver a legelterjedtebb), nagyító (gyengénlátók számára, digitalizált formát jelent egyre inkább, a könnyebb olvasást segíti). Létezik a Braille laptop is, amely az átlagosnál jóval kisebb monitorral rendelkezik, tulajdonképpen egy sáv jelenti a kijelzőt. 

Hasznos tanácsok: Az egyéni szükségletet a tanárnak mindig meg kellene kérdeznie. A látássérült szükségleteinek megfelelően kellene átalakítani a tanulási tartalmakat, eszközöket. A vizuális információk auditívvá alakítása javasolt ez esetben. A vakok számára a képekről részletes bemutatást kell tartani, a gyengénlátók esetén pedig jól strukturált vázlatot javasolt készíteni. 

Hallássérültek: A tanári módszer a verbális módszerek alkalmazása. Vannak különböző digitális segédeszközeik, melyek közül a hallókészülék a legalapvetőbb. De létezik olyan készülék is, ami a tanár és a diák nyakában is lóg. Ehhez szükség van arra, hogy a pedagógus is hajlandó legyen azt viselni.

Esélyegyenlőség fogalma: Az egyenlő esélyek politikája nem egyenlő az egyenlő bánásmód biztosításával, annál több, mindazon jogi és nem jogi eszközök összességét jelenti, amelyek azt a végső célt szolgálják, hogy a nők a férfiakkal egyenlő eséllyel érvényesülhessenek az élet legkülönbözőbb területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. -, de legalábbis csökkenjenek az őket érő hátrányok. 

Az esélyegyenlőség meglehetősen új fogalom, amely megjelenése az elmúlt évtizedekben végbemenő jelentős szemléletváltást tükrözi. Korábban rokkantaknak nevezték a fogyatékos embereket és elsősorban egészségügyi kérdésként kezelték a sorsukat: pusztán társadalombiztosítási aspektusból, különféle pénzbeli támogatások, ellátások formájában foglalkoztak velük. De már viszonylag korán, a hetvenes évek végén megfogalmazódott az igény, hogy a vakokat, mozgássérülteket elsősorban az önálló, saját élet éléséhez kell hozzásegíteni. Ahhoz pedig, hogy ennek a segítési folyamatnak eredménye is legyen, pozitív diszkriminációra van szükség. 

A fogyatékkal élők általában nem betegek, hanem hátrányos helyzetbe került emberek, akik bizonyos dolgokban - például a munkaerőpiacra való bejutás tekintetében - segítségre szorulnak, de akik kellő segítség mellett képesek hasznos tagjai lenni a társadalomnak.

Integrált felnőttképzés „A képzés fogyatékkal élők, vagy hátrányos helyzetűek számára is elérhető, a speciális képzési igények figyelembevétele az alábbiak szerinti:” A kultúraközvetítő intézmények, így az oktatási intézményeknek is létérdeke, hogy az egyre differenciáltabbá váló művelődési szférában megismertessék és legitimálják magukat. Feladatuk, hogy a kulturális és művelődési terület más intézményeivel történő együttműködés és egyúttal verseny során meghatározzák az intézmény egyedi arculatát, sajátos szervezeti identitását. Vajon ez elég-e és tényleg tudják biztosítani az intézmények, ha van ilyen jelentkezőjük? Érdemes lenne vizsgálni, hogy hány fogyatékos személy jelentkezett felnőttképzési szolgáltatásra. A következȍ blogbejegyzésemben, majd erre keresem a konkrét választ.

Felhasznált irdalom:

·         http://szendigabor.freeblog.hu/

·         http://hu.wikipedia.org/

·         u.wikipedia.org/wiki/

·         http://fogyatekos.lap.hu/

Oktatási környezetek ergonómiai szempontjai

Elérkeztem az utolsó blogbejegyzésemhez a távoktatás és e-learning kurzus keretében. A feldolgozandó témám az oktatási környezetek ergonómiai szempontjai, melyben két kérdéskörre fókuszálok:

• 1.      Ön szerint melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági/ergonómiai tulajdonságok?
• 2.      Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat?

Két évvel ezelȍtt volt szerencsém találkozni Dr. Kiss Orchidea elȍadásaival, mely során részletes betekintést szereztem az ergonómia rejtelmeibe.:) Egy rövid fogalmi meghatározást szeretnék nyújtani az ergonómiával kapcsolatban. Manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fizikai környezet befolyásának az embere, hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket. 

A munkapszichológia legfőbb célja a munka kellemesebbé tétele, az előbb említett dolgok felmérése, kiküszöbölése. A munkafeltételek javítása, azonban többnyire jelentős anyagi áldozatot igényel, bár az ilyen jellegű befektetés rendszerint gazdaságilag is kifizetődő. Napjainkban a munka lassan egyet jelent azzal, hogy ülünk a számítógép előtt és görnyedünk. „Görbítjük” immáron kiegyenesedett gerincünket. Miközben életünk a technikának köszönhetően rohamosan kényelmesedik, ez alatt egyre inkább veszélybe kerülhet az egészségünk. A dolog komolyságát bizonyítja, hogy az egyetemeken, főiskolákon már oktatják ezt a területet. (Pl. a Budapesti Műszaki Egyetemen a pszichológia és ergonómia tantárgy részeként tanítják, a Veszprémi Egyetem Képfeldolgozás és Neuro-számítógépek Tanszékén pedig önálló kurzusként fogják bevezetni.)

Fontos, hogy ügyeljünk testtartásunkra és a lehetȍ legtöbbet mozogjunk. Az ergonómia /gép-ember/ azért jelenik meg az andragógiában, mert napi szinten összköttetésben vagyunk a digitális eszközök és szolgáltatások rendszerével. Fontos, hogy hatékonyan tudjuk kezelni az online és virtuális tanítási-tanulási környezeteket. 

Forrás: http://bit.ly/Ka57lC

 

I.                    Az elektronikus tanulási környezet legfontosabb ergonómiai tulajdonságai

Hatékonyság: A hatékonyság ergonómiai értelmezése széles körű, azaz nemcsak az éppen végzett munkatevékenységre terjed ki, hanem arra is, hogy hosszú távon a munkavégzés során ne lépjenek fel egészségkárosító hatások, és a lehető legkisebb legyen a balesetek kockázata is. Az ergonómia alkalmazásának sikere megmutatkozik a termelékenység növekedésében, és az ember munkavégző képességének hosszú időre szóló megőrzésében, sőt növelésében. Az ergonómia feladatai közé sorolható az emberi hibák, az emberi tévedések csökkentése is.

Használhatóság: A fogalom alatt a felhasználó élményének minőségét értjük egy honlap „használata” során. A használhatóság nagy általánosságban arra utal, hogy a felhasználók milyen hatékonysággal tudják megismerni és használni a honlapot céljaik elérésére, és mennyire vannak megelégedve a folyamattal. Akkor beszélhetünk felhasználóbarát honlapról, ha a felhasználók gyorsan és könnyen el tudják érni céljaikat a feladatok végrehajtása során. Hogyan határozható meg a használhatóság? A használhatóság nemzetközileg elfogadott meghatározása: „A használhatóság arra utal, hogy a honlapot meghatározott felhasználók milyen mértékig tudják meghatározott célok elérése érdekében hatékonyan, hatásosan és megelégedettséggel alkalmazni egy meghatározott felhasználói környezetben." - ISO 9241-11  

Hatásos környezet elvárt tulajdonságai: Az elektronikus tanulási környezetre érvényes az egyszerűség a praktikusság, a könnyű kezelhetȍség. Fontos tényezȍ, hogy  a felület egyszerűen kezelhetȍ legyen, illetve hogy a felhasználó minél gyorsabban, külső segítség nélkül tudjon vele hatékonyan dolgozni. 

Azonban az is fontos, hogy minél esztétikusabb és látványosabb legyen a tanulói, illetve a munkakörnyezet. Sokkal élvezetesebb egy színes, érdekes környezetben tanulni, mint egy kopott, szürke, barátságtalan ergonómiailag nem alkalmas helységben. Vigyázzunk az összhatásra, az összhangra, ugyanis a zsúfolt, színes, figyelemfelkeltő elemek elvonhatják a figyelmünket az adott feladatról. 

Akadálymentesség lehetȍvététele /hozzáférhetȍség/: A web akadálymentesítésével kapcsolatban találtam egy forrást a neten /Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0/ mely széleskörű ajánlásokat fogalmaz meg a webtartalom minél könnyebb eléréséhez. Böngészve a honlapon nem láttam feltüntetve a gyengénlátók számára is olvasható lehetȍséget, lehet nem vettem észre. Komoly probléma, hogy a weboldalak meghatározó része nem akadálymentes és ez gátolhatja a fogyatékkal élȍ tanulókat a tanulási folyamatokban. Fontos tényezȍ, hogy minél jobban csökkentsük a weboldalakon lévȍ akadályokat, nehézségeket. Előfordulhat, hogy egy vak ember nem tud belépni egy mappába, ahol egyébként számára is feldolgozható hanganyagok vannak.

Tanulási tevékenység minȍségi tényezȍi (3M)

• Meaningful: megértik-e, amit tanulnak? (érthető tartalom)
• Memorable: emlékezni fognak-e a tanultakra? (emlékezetes)
• Motivational: használni fogják-e a tanultakat? (motiváló)

A tanulási tevékenység minȍségi feltételei:

• Átlátható, hatékony felhasználói felület
• Felhasználó kognitív és érzelmi bevonása
• Megfelelő tanulási folyamat szervezése, tartalom vagy irányítás biztosítása

II. Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? 

Ùgy vélem, minden tanulási környezet /offline, online, vegyes, virtuális/ egy külön galaxis, amely sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. Melyek a különbözȍ oktatási környezetek?  

- offline tanulási környezet, ahol a hagyományos osztálytermi, konntakt tanítási-tanulási folyamatok működnek.  

-   online tanulási környezet, ahol az oktatási folyamat szereplői  egy időben és egy térben dolgoznak, de már alkalmazva a digitális eszközök és szolgáltatások sokszínűségét. 

- vegyes oktatás, /blended-learning/ ahol online és offline tanulási folyamatok valósulnak meg.  

-    virtuális oktatási környezet, pl. Second Life, vagy más 3 dimenziós oktatói programok.

A fenti felosztásból láthatjuk, hogy mindegyik oktatási környezet sajátos tulajdonságokkal rendelkezik, egyik sem hasonlìt, vagy egészíti ki a másik környezetet.  Azonban a három minȍségi tényezȍt mind a négy oktatási környezetre egyaránt fontosnak tartok alkalmazni, hiszen ezáltal válhat a tanítási-tanulási folyamat hatékony.

Felhasznált irodalom:

http://bit.ly/Ka57lC
http://bit.ly/JOlKYD
http://bit.ly/JOlMQ1
 

Esélyek egyenlȍsége vagy esély az egyenlȍséghez? I.

Elérkeztem az utolsó témahét feldolgozásához, melyet már alig vártam, hogy elkezdhessek. Virányi Anita tanárnȍ elȍadása után, úgy érzem sokkal könnyebb lesz értelmeznem és feldolgoznom ezt az érzékeny témát. Annak viszont örülök, hogy nem az egész fogyatékossággal és hátrányos helyzettel kapcsolatban kérik a blogbejegyzést, hanem az információs társadalomra és a digitális eszközökre fókuszálva.  

Az elektronikus szolgáltatások fontos célcsoportjai a fogyatékkal élȍ és a hátrányos helyzetben élȍ emberek. Az ITT /Információs Társadalom Technológiái/ sokat tesznek azért, hogy segítsék, megkönnyítsék a rászorulók mindennapjait. A probléma ott kezdȍdik, hogy sok ember  nem tudja kezelni megfelelȍen és hatékonyan az IT /Információs Technológia/ eszközeit, ehhez pedig komoly és felkészült segìtségre /oktatásra/ van szükségük. Meglepȍen olvasom, hogy a számítógép és a világháló alig foglal helyet a fogyatékkal élȍk életében, valamint kevés azon fogyatékosok száma, akik intenzíven használják az online és virtuális eszközöket, szolgáltatásokat és forrásokat. 

Úgy gondolom, a 21. század elején járva az információs társadalom a fogyatékkal élȍk számára új kitörési pontokat és esélyegyenlȍséget támogató oktatási programokat fejleszt ki. Ezek a programok azért is nagyon fontosak, mert az enyhén fogyatékos fiatalok és idȍsebbek sikeres integrálásával kettȍs nyereséggel számolhat a társadalom. 

A boldogabb és sikeresebb élet hozzásegítéséhez feltétlenül szükséges a kulcskompetenciák fejlesztése, gyermek és fiatal korban egyaránt. Olvasatom alapján az enyhe értelmi fogyatékosság ma még nem egyértelműen tisztázott kategória, de úgy gondolom, hogy ennek a kategóriának fontos szerepet kell adni mind az integratív (ép és a fogyatékos gyermekek együttnevelése), mind az inkluzív (az ép és a fogyatékos gyermekek nevelési eszményeinek egyenértékűsége) pedagógiában. Feltételezésem, hogy az enyhe értelmi fogyatékos gyermek nem biztos, hogy enyhe szellemi fogyatékos, gondolom a két fogalom között a gyógypedagógia és a többi társtudományok különbséget tesznek. Sajnos nem áll rendelkezésemre elegendȍ idȍ ahhoz, hogy bȍvebben betekintést szerezzek ezzel kapcsolatban, de az andragógiában mindenképpen komoly szerepet kap a fogyatékkal élȍk megsegìtése, támogatása.  

Röviden kitérnék arra a problémára, hogy két héttel ezelȍtt végeztem egy empirikus cigány kutatást /egy szabadon választható kurzus keretében/ és azzal a szomorú ténnyel szembesültem, hogy azért iratják be az ártatlan és kiszolgáltatott gyermekeket a speciális iskolába, mert a családnak nincs pénze minden nap buszra a város és a falu között (4km). Képes pár kilométer megbélyegezni egy egészséges gyereket, ahonnan alig-alig van visszaút. Szívvel –lélekkel azon vagyok, hogy az ilyen halmozottan hátrányos helyzetben élȍ gyermekeket felzárkóztatva a helyes szocializáció útjára irányìtsák a szakemberek.

Az enyhén értelmi, illetve szellemi fogyatékos felnȍtt ember integrált oktatása, hogy hoz –e érdemben eredményt, azt sajnos nem tudom, hisz a gyermek-és felnȍttkor között lényeges tanulási különbségek figyelhetȍk meg. Ha a felnȍtt évtizedeken keresztül nem részesült gyógypedagógiai kezelésben, vagy más személyiségfejlesztȍ programban, vagy akár csak az élet nem segìtette hozzá a társadalomba való beilleszkedéshez, akkor azt hiszem, a késȍbbi életútja során sem várható pozitív változás.

Megnéztem a wikipédiában, hogy Albert Einstein miért volt fogyatékos. Olyan forrásokat találtam, miszerint autista volt, diszlexiás, stb. Tovább kutattam az autizmus megismerése felé és találkoztam Daniel Tammet nevével, aki egy brit autista számolóművész és nyelvzseni, tíz nyelven beszél, képes volt egy hét alatt megtanulni izlandiul. Minden erőfeszítés nélkül képes 30 jegyű számokkal műveleteket végezni, és sok rekordot döntött meg azzal, hogy emlékezetből sorolt számokat.

Albert Einstein az autista zseni Forrás: http://bit.ly/JzxInx

Miért fogyatékos egy autista, amikor zseniális képességekkel rendelkezik? :) Megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogy csak azért mert nem olyan szimmetrikus, esztétikus a külseje mint egy átlag embernek és másképen működik az idegpályája akkor már fogyatékos? Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy Daniel Tammet miért fogyatékos az autizmusával, amikor fizikailag és szellemileg rendben van… Ahogy a youtube-on néztem, egyáltalán nem tűnt fogyatékosnak…Megjegyzem, hogy ezek a gondolatok elsȍ impressziókból születnek és természetesen, ha mélyebbre mennék a témában találnék olyan meghatározásokat, melyek egyértelműen fogyatékosságnak tartják az autizmust.

Korábban nem tudtam, hogy Albert Einstein autista volt, vagyis pontosabban autista zseni. Belepillantva életébe, munkásságába találtam egy számomra nagyon igaz mondását: “Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.”

Ėrdekes információnak véltem és gondoltam megosztom a kedves olvasókkal. (M. Nádasi Mária: Oktatási módszerek c. tanulmányából) A táblázat bal oldalán oktatási módszereket látunk, melyekkel szinte mindenkit mindenre meglehet tanítani.

	Így lehet mindenkinek mindent megtanìtani	változatosabb az óra	a differenciálást segíti	a tanítónak ez term.	a gyerekek szeretik	össz.
frontális munka	239	1	1	62	7	310
csoportmunka	6	183	175	6	127	497
páros munka	8	129	70	6	141	354
tanulópár	7	58	70	8	96	296
részben egyénre szabott munka	34	48	197	18	48	345
teljesen egyénre szabott munka	41	37	188	75	28	369
rétegmunka	34	101	133	18	17	303

forrás: http://bit.ly/JsBaAKt

Ėppen arra gondoltam, hogy a fogyatékos gyermekek és felnȍttek oktatásában  mennyire van jelen a flow-élmény szerepe? Vannak-e olyan speciális oktatási módszerek, melyek hozzásegìtik a sérülteket a flow minél gyakoribb megtapasztalásához, ezáltal elȍhívva a hatékonyabb tanulási folyamatokat?

Ùgy gondolom, hogy az informatikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése az egyik legmeghatározóbb terület a fogyatékosság és a hátrányos helyzet javítására. Az információs társadalomban olyan felzárkóztatáshoz segìtȍ programok születnek, melyek megkönnyítik a rászorulók mindennapjait. 

A technikai eszközök, softverek és a különbözȍ kommunikációs programok célja, hogy a speciális segítséget igénylő fiatalok és idȍsek ezen források segítségével aktív tagjai lehessenek a társadalomnak, ne érezzék magukat kirekesztve. Olyan digitális eszköz kifejlesztésérȍl olvastam a napokban amely a számítógép vezérlésére nem az egeret, hanem a szem mozgását követȍ kamera által valósulna meg a navigáció.

A web akadálymentesítésével kapcsolatban találtam egy forrást a neten /Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0/ mely széleskörű ajánlásokat fogalmaz meg a webtartalom minél könnyebb eléréséhez. Böngészve a honlapon nem láttam feltüntetve a gyengénlátók számára is olvasható lehetȍséget, lehet nem vettem észre.

 

Egy zseniális idézettel búcsúzom Albert Einstentȍl: “Törődés az emberiséggel és annak sorsával – ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek.” Itt talán még nem is hitte volna azt, hogy a 21. század elején járva pont a gazdag technikai fejlȍdésnek köszönhetȍen mennyire pozitívan befolyásolja majd az emberi törȍdést.

Felhasznált irodalom:

• http://bit.ly/JzxInx
• http://slidesha.re/JaQIvY
• http://bit.ly/MbwBgO
• http://bit.ly/d0GSci 
• http://bit.ly/rMX50C
• http://bit.ly/JsBaAKt
• http://bit.ly/KjZfL0
• http://bit.ly/KCVtk