INFORMÁCIÓS TÁRSASALOM MODELLEK, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK

Még nem teljes mértékben, de kibontakozófélben van az információs társadalom, mely egy új piacgazdasági fromát jelenít meg. Ma már leggyakrabban ezt az egyre kibővülő gazdasági folyamatokat nevezzük „információgazdaságnak”. Olyan gazdasági szerkezetről beszélhetünk, mely már információgazdaságnak nevezhető és a jövőben egyre intenzívebben fejti ki hatását.

 Az információs társadalom fokozatos térnyerésével megváltozik a modern kapitalizmus posztmodern, információs társadalommá. A lifelong learning filozófiája nagy mértékben hozzájárul a posztmodern társadalomban kibontakozó „tudásiparˮ és az infokommunikációs technológia /IKT/ térnyerésére. Az információs társadalom jelentése olvasatomban a posztmodern társadalom paradigmájáról van szó, amely egy olyan világjelenség, ahol érvényesül mindhárom dominancia és hatásrendszer.

 Információs társadalom azért, mert nap mint nap új információtartalmakat osztunk meg embertársainkkal, de sajnos az is előfordul, hogy akaratunk ellenére téves információkat, vagy hamis adatokat közvetítük, mely nagymértékben megnehezíti a személyközi kommunikációt és az emberi kapcsolatok minőségét. Ugyanakkor gyakran érzékelem  a kommunikációs dominancia hatását is környezetemben, mert az olvasás, a szöveg alapú értelmezések még mindig a leggyakrabban alkalmazott információcsere eszköz környezetemben. Az élő videóközvetítések terén piacvezető Ustream infokommunikációs technológia számomra az egyik leghatékonyabb tanulást támogató eszköz, mely nem csak „real-timeˮ közvetítéseket, de archivált tartalmakat is képes sugározni az érdeklődők számára. Elgondolkodhatunk azon, vajon mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem tudnak lépést tartani az új információs áradat adaptációjával? Megállapíthatjuk, hogy robogunk a tudásalapú társadalom felé, melybe vagy bevándorlunk, vagy kirekeszt és egyik napról a másikra a rejtett gazdaságban találhatjuk magunkat. Farkas János szerint az információs, kommunikációs és tudás alapú társadalmak részben átfedik egymást és nem lehet teljesen élesen megkülönböztetni őket egymástól, de mégis sajátos módon hangsúlyozza az információs társadalomba történő átmenetet.

Számomra a web 1.0 és web 2.0 azt szolgálja, hogy az emberek virtuálisan összeköttetésben állnak egymással. A két web típus közötti különbség abban nyilvánul meg, hogy a Web 2.0 “felhasználó barát”. Ma a webet bárki feltöltheti tartalommal úgy, hogy az mindenki számára elérhető legyen. Kezdetben a kommunikáció nem volt ennyire összetett; az emberek e-mailben tarthatták a kapcsolatot, esetleg különböző cégek érték el a felhasználót weboldalaikkal, ami azonban egyirányú kommunikációnak mondható.

Azonban fontos számomra, hogy megtanuljam helyesen szelektálni az információáradat között, mert ha túl sok megosztást teszek közzé és nem szűröm az információkat, akkor egy idő után kezelhetetlen (áttekinthetetlen) lesz a felhasználói felületem. A zsúfolt hétköznapjaimat nagymértékben megkönnyíti a web 2.0 alkalmazás, melyet gyakran “social networking-nek” is neveznek a könnyen kezelhető felhasználóbarát jellege miatt. Sokat tanakodom a wikipédia megbízhatóságáról, hiszen közös és mindenki által szerkeszthető tudásbázisról van szó. Én gyakran használom, hiszen jó összefoglalást ad egy témáról, átlátható szerkezettel.  Igaz, hogy bárki szerkesztheti tartalmát és éppen ezért, ha egyetemi dolgozat, vagy egyéb kutatás  elkészítéséről van szó kerülöm a wikipédiából szerzett forrásanyagokat és hivatkozásokat. Úgy gondolom, a szócikkek alján lévő hivatkozások ellenőrzésével nagymértékben kiszűrhetjük a forrásanyag hitelességét, vagy hiteltelenségét. Fontosnak tartom a magyar wikipédia fejlesztését és forrásanyagainak bővítését, hiszen gyakran előfordul, hogy rákeresve egy-egy híres magyar Nóbel-díjas tudósra, kutatóra vagy színművészre, íróra alig-alig találok pár bekezdésnél bővebb információt. Miért tapasztalom ezt a hiányosságot? Vajon ennek a jelenségnek köze van az alapműveltség, illetve a lexikális tudás csökevényességére? Elgondolkodtató, hogy Szent-Györgyi Albertről, Ady Endréről, Blaha Lujzáról és még egy példát kiemelve Csontváry Kosztka Tivadarról miért ír a magyar wikipédia „szegényesˮ terjedelemben? Elhatározom, hogy a közeljövőben kiválasztok néhány ismert és nemzetközileg is nagyra becsült személyt és minden jegyzet, újságcikk, szakirodalom és forrásanyag megjelölésével hozzájárulok a magyar wikipédia fejlesztéséhez, ezzel is növelve az információs tudásalapú társadalom megteremtését. 

Az információs társadalom megjelenésével mind az oktatás, mind a foglalkoztatás területén számos anyagi támogatást nyújtó program létezik, ezzel hozzájárulva az új kommunikációs technologiák és a társadalmi versenyképesség kiépítése felé. Az új lehetőségek megteremtéséhez szükségessé válik a naprakész információk ismerete az elektronikus eljárások és az új térhasználat alkalmazása az információs társadalomban. A napokban rádiót hallgatva arról a meglepő információról értesültem, hogy Európa szerte egyre szélesebb teret hódít az otthon végezhető színes skálájú távmunkák lehetősége, melyben Németország kimagasló arányt képvisel. A high-tech BITCOM 2011-ben végzett 1000 lakosú reprezentatív felmérésből megtudhatjuk, hogy az alkalmazottak több mint 25%-a részesíti előnyben az otthon végezhető távmunka lehetőségét. Az ökológiai előnyökkel járó távmunka (e-work), távoktatás (e-learning) és minden olyan tevékenység, melynek nem feltétele a mobilitás (amit érdemben távúton végezhetünk)  fokozza szabadságérzetünket, csökkenti a stresszt, ökológiai szempontból hozzájárulunk a környezetszennyezés mérsékléséhez. Ezzel az új életmód váltással és pozitív életszemlélet megváltoztatásával nem csak időt és pénzt nyerhetünk, de ergonómiai szempontból is hatékonyabb munkavégzést valósíthatunk meg.  

Az információs társadalomban leggyakrabban előforduló kifejezések egyike a szemantikus web fogalma, melyet úgy értelmezek mint egy intelligens globális „olvasótˮ, mely  segít eligazodni és megtalálni számomra  a hasznos és érdekes forrásanyagokat, tartalmakat. Manapság arról is hallani, hogy a szemantikus web olyan mértékű infokommunikációs technológiai előrelépést mutat, hogy kiérdemelné a magasabb 3.0 verziószámot. A mai használatban lévő web 2.0 egy olyan okos és szervezett interneten történő kommunikációs hálózat, melyben izgalmas, produktív közösségi portálokban szerveződő párbeszédeket folytathatunk a család az oktatás és egyéb színtereken. Az egyik nagy kedvencem a Google kereső –böngésző-, mely rohamos fejlődésének köszönhetően egyre pozitivabb irányban befolyásolja gyorsuló mindennapjaimat pl. google műholdas térképben történő keresés, mely teljesen új dimenzióba helyezi Földünket vagy a grafikonkészítő műveletek elvégzésének lehetősége, mely segít az empirikus kutatásokból származó kvantitatív és kvalitatív eredmények feldolgozásában és rendszerszerű szemléltetésében. Bevallom ezt a rohamos IKT fejlődést és térnyerést nem könnyű követni, ezért tartom szükségszerűnek a folyamatos és tudatos önképzést, mely egyrészt a szakmai megújulást biztosítja, másrészt pedig a  folyamatos tudásunk gyarapítsához járulunk hozzá.

Az előadásban többek között elhangzott az a kérdés is, miszerint a technika vívmányai elveszik szabadidőnket, vagy inkább időt takarít meg számunkra? Saját tapasztalatomból úgy itélem meg, hogy a mai posztmodern társadalomban a lifelong learning filozófiáját és az ergonómia három fő optimalizációs célját követve sokkal hatékonyabb, kényelmesebb és biztonságosabb teljesítményre lehetünk képesek. 

Az időmendzsment fogalma szintén egy lényeges fontosságú kérdés számomra, ugyanis nap mint nap azon gondolkodom, miként tudnám szervezettebbé alakítani a nap 24 óráját. Sokszor Arisztotelész gondolata nyújt lelki támpontot, amikor nem sikerül javítanom az időbeosztásomon. Híres idézete: „Irányítsuk időnket, ne hagyjuk, hogy az idő irányítson minket!” Az egyik legfontosabb feladat számomra, hogy a mai gyorsuló társadalmunkban képesek legyünk eldönteni, melyik a sürgős és fontos munkatevékenység, illetve melyik az a teendő, amelyet később is ráér elvégezni. Tennivalóink helyes sorrendjét nem könnyű meghatározni, de mindenképpen fontos, hiszen nagymértékben befolyásolja sikeres teljesítményünket.

Az időmegtakarítás sikeres támogatásához a google wave technológia segít hozzá, mert valós-idejű (real-time) kommunikációt folytathatok. A wave számomra egy hullámszerű, szupergyors online eszközt jelent, ahol egyszerre beszélgetek és dokumentációkat kezelek, formázok, képeket, fotókat, videókat, térképeket oszthatok meg. Felnőttképzés területén leggyakrabban alkalmazott tanítási-tanulási google wave metódusok a brainstorming, a meeting jegyzetek, a csoport projektek, és szintén a rendezvényszervezés területét is ide sorolhatjuk.

Az Információtudomány és media a XXI. század elején című első blogbejegyzésemet David Ogilvy szociális hálózatokkal kapcsolatos népszerű idézetével zárom: "Ne azt számold, hány embert érsz el, azokat érd el, akik számítanak."