Didaktikai modellek, Az oktatási folyamatot meghatározó alapelvek

 A Didaktika a neveléstudománynak legfontosabb részterülete, mely elméleti síkon mutatja be az oktatás folyamatát. Ezt az elnevezést legelősször Comenius 1632-ben veti papírra a „Didactica Magna” (Nagy Oktatástan) című  pedagógiai tartalmú könyvében. 380 év távlatából az oktatástan gyökereinél maradva az információs társadalom megjelenésének köszönhetően hallgatom a ustream legmodernebb IKT-val ellátott e-learning alapú távoktatási tananyagot.

Ahogy az előadásból is elhangzott a különböző didaktikai modellek megértéséhez a távoktatás didaktikája egyben a „folyamatszabályozás didaktikájaˮ is, melynek hatékonyságát a folyamatszabályozás eszközeivel valósítunk meg. Úgy vélem, a folyamatszabályozás megteremtése során olyan erőforrások nyílhatnak meg a fiatal, illetve az felnőtt tanuló esetében, mely szabadságérzetével, kreativitásával hatékonyabb tanulási folyamatokat érhet el, mint az olyan oktatási folyamatoknál, melyek tanárközpontúak. Fontos kiemelnem, hogy az oktatási folyamatszabályozás gyakorlatban való megvalósítása előtt előzetesen végig kell gondolni az oktatási program hatékonyságának fokát. Az előadás „podcast-jébőlˮ úgy vélem, nem valósulhat meg sikeresen olyan távoktatási program, amely nincs előre pontosan definiálva, megszervezve, megtervezve és ütemezve, ugyanis a folyamatközi beavatkozás nagy mértékben megzavarhatja, megsemmisítheti az egész e-learning programot.   

Én előnyben részesítem az online tanfolyamokat, mert az egyre kiterjedtebb és modernizált infokommunikációs eszközök térnyerésével rugalmasabb, hatékonyabb és főleg gyorsabb tanulási eredményeket produkálhatunk. Természetesen azon álláspontot is megértem, amikor a felnőtt tanuló (nem x és y generációból származó) az internet adta hálózatkavalkádban elveszve érzi magát és várva várja a személyes kontaktórát, amikor is rendszerezheti tanulási folyamatait, előmeneteleit. Tévhit azonban azt feltételezni, hogy a távoktatás során elvégzendő feladatok laza követelményeket takarnának. Az e-learning feladatsorozatok sikeres teljesítéséhez pontos, rendszerezett, tudatos önirányító személyiség szükséges. Vajon miért alakulhatott ki az emberekben ez a távoktatással kapcsolatos tévhit? 

Egy hatékony és előrelátó oktatási program nem valósulhat meg helyes tanítási-tanulási módszerek és eszközök bevonásával. Falus Iván szerint a didaktikai alapok megismerése nélkül lehetetlen hatékony és innovatív oktatási folyamatokat alkalmazni, ugyanis a didaktika több tudományterülettel él szerves kapcsolatban, mint például neveléstörténet, neveléselmélet, összehasonlító pedagógia, fiziológia, filozófia, pszichológia, iskolaegészségtan, szociológia, logika, kibernetika, szakmódszertanok, stb.

Rövid reflexiók az előadáson elhangzott didaktikai modellekről:

A didaktikai modellek általában egy-egy mikrostruktúrát írnak le. Megkülönböztetünk:

·         távoktatási
·         folyamatszabályozási                   didaktikai elméletek       
·         angolszász, német, magyar

1. Kibernetikai-információelméleti didaktika

     Képviselője Cube, aki az 1970-es években elsőként a távoktatást oktatási folyamatként képzeli el és egyben a kritikai-racionális neveléstudományi irányzat kiemelkedő egyénisége. Cube elméletének semmilyen előzménye nem volt a pedagógiai és didaktikai gondolkodás történetében. A modell lényege a behaviorista viselkedéselméleten alapszik, ahol előtérbe kerül a természettudományos megközelítés, a matematikai szabályok robotizált oktatási formája. A rendszer lényege a tanár tanítási stratégiája, a cél irányában történő szabályozás, tervezés és végrehajtás. Meglehetősen más modellekhez képest gyenge hatást gyakorolt a didaktikai folyamatok fejlesztésében. Ezt a modellt akkor érthetem meg behatóbban, ha jártasságot szerzek az algebra területén. 

 2. Tanulási-cél orientált didaktika

Neves képviselője Möller, aki a curriculum /kerettanterv/ felépítésére és folyamatára vonatkozó tervet jelenti. Értelmezésem szerint a tanulási cél egy olyan fejlesztési folyamat végeredménye, ahol a tanulásszervezés és a tanulás kontrollja megy végbe. A tanulási-cél orientál didaktikában lépésről-lépésre meg kell tervezni a tanulási célokat, mert csak így lehet a kerettanterv alkalmazása hatékony. Lényege, hogy a tanulási folyamatot részekre kell bontani, az elemeknek különböző lépései vannak, ha megvan a cél akkor a tanulási folyamatnak csak annyi a feladata, hogy fokozatosan optimális energiaráfordítással eljutni a kitűzött cél felé. A tanulási folyamatot csak akkor lehet tovább folytatni, ha a tanuló elsajátította a követelményeket. A Möller-féle didaktikai modell nem hasonlít a gépies kibernetikai modellhez, ugyanis itt a tanulási kontroll és nem a tanár ellenőrzése a domináns. A tanulási-cél oriental didaktikai modellre szintén érvényes az a szemlélet,  miszerint az oktatási folyamatot végig szabályozni kell és ha ez nem valósul meg,  nem működhet hatékonyan a távoktatási rendszer.

3. Caroll tanulási hatékonyság modellje:

     Ez egy angolszász eredetű tanuláshatékonyság modell, melyet Báthory-féle rendszerelméletű modellel együtt gyakran említik meg. Ő azt vallja, hogy egy adott tanulási feladatnál meglehet állapítani azt, hogy az egyénnek mennyi időre van szüksége a sikeres teljesítéshez. Akkor gazdaságos egy tanulási folyamat, ha időben gyorsan eltudja sajátítani az oktató által kitűzött célokat. Vajon mihez viszonyítva határozzák meg a távoktatás tananyagfejlesztői egy adott munkafeladatra szánt optimális időkeretet? Ennek a modellnek a kulcsfogalma az időkeret, az időhatékonyság, és gyakran talán ezért sem sorolják a didaktikai modellek kategóriájába. Amennyiben tudja a tanár, hogy mennyi az az optimális időkeret, melyre a távtanulónak átlagosan szüksége van, azt illik a tanuló rendelkezésre bocsátani, hiszen ha nem elegendő időt fordít rá a tanulási folyamatokra, akkor nem lesz érdemben hatékony az elsajátítás, ha viszont sok időt tölt vele, felléphet az apátia, illetve az unalom érzése és ez már nem gazdaságos oktatási folyamat minősül. Andragógusként, ha nem tudom felmérni egy tananyag elemi részénél, hogy miképpen járul hozzá a kitűzött célokhoz, akkor ott didaktikai szempontból hiányosságok vannak.

4. Bloom: Az optimális tanuláselmélete

     A Bloom-féle tanuláselmélet jelentősége számomra úgy értelmezhető, hogy a távtanulók többsége képes hatékonyan elsajátítani a számukra előírt követelményeket, akkor ha megfelelő környezeti, feltételek és ergonómiai szempontok figyelembevételével elegendő idő áll rendelkezésükre. A sikeres tanulás akkor valósul meg, ha jelen van az ismeretelsajátítási készség, a pozitív attitűd és motivációs tartalék. A távoktatásban vertikális és nem lineáris oktatási folyamat valósul meg, ahol lehetőség kínálkozik a tanulók hiányosságainak korrigálására, de a lineáris oktatási gyakorlatban magasabb a lemorzsolódás aránya.

5. Nagy Sándor módszertani didaktikája

     Az egész pedagógiai folyamatot egy szituációláncolatként lehetne értelmezni. Az elején felmerülnek az adott feladattal kapcsolatos érzések, attitűdök, majd megjelenik a cselekménynek valamilyen produktuma, és kezdődik újból az egész. Nagy Sándor módszertani didaktikai modellje egy szabályos oktatási algoritmizálást mutat be. A modell további tulajdonsága, hogy komplex, egészet alkotva próbálja leírni az egész oktatási folyamatot.

6. A tanítás-tanulás Báthory Zoltán-féle rendszerszemléletű modellje

     Ez a rendszerszemléletű modell visszacsatolt algoritmusokat mutat be. Tulajdonképpen egy „hömpölygőˮ állapotról van szó, ami a tanulókban történő változásokat próbálja felvázolni. Az oktatási folyamat visszacsatolása értelmezésem szerint azt mutatja, hogy ha látjuk, hogy a tanuló kb. 67% -ot elért, adhatunk még neki plussz feladatokat, de nem több terjedelmeben, hanem más minőségben és ezzel is visszacsatolás megy végbe. Egy egyszerű oktatási folyamatnál is vannak visszacsatolások. Ha viszont semmilyen jelet nem kapunk vissza az oktatási folyamtnál, az is egy visszacsatolási folyamatot jelent, igaz egy negative visszacsatolásról van szó, mert egy oktatási folyamatban nem torténik meg az, hogy ne torténjen semi.

7. Schulz-féle tanításelméleti didaktika modell, un. „Hamburgi modell”

     Ezt az oktatási folyamat értelmezésem szerint 7 egységből álló mikrostruktúrát fejez ki, ahol a mikrostruktúra szabályozottabb Úgy is elképzelhetjük, mint egy „akadályversenytˮ ahol a tanulási folyamatok során vissza-vissza lehet térni, ha a tanuló „elvesztette a fonalatˮ majd tovább haladhat a következő tanulási pontig, szükség esetén akár többször is  meglehet ismételni a tanulási folyamatot.

8. Aebli pszichológiai alapú didaktikai modellje

     Ebben a modellben is egy mikrostruktúrális leírás figyelhető meg. Hasonlóságot mutat Falus Iván didaktika modelljével. Az oktatási folyamatnak megvan a sajátos irányultsága, hiszen ismétlődhet, de a didaktikai fokozatokat nem hagyhatja ki. Egy hatékony távoktatási környezetben ahol egy előre beprogramozott oktatási folyamat működik nem biztos, hogy az ismétlődés a jó megoldási forma. Lehet akár többször is elmondani, illetve pontosabban, értelmesebben másképpen fogalmazni.

9. Az oktatási folyamat mikrostruktúrájának értelmezési lehetőségei - Nagy Sándor/Falus Iván

Falus Iván didaktikai modellje 9 lépésből tevődik össze, amelynek pontjait a következőképpen foglalom össze:

1. A tanulókban ébresszünk belső motivációt az oktatási tananyag hatékonyabb megértése, értelmezése érdekében, valamint fontos pedagógiai/andragógiai elem a figyelem felkeltése is.

2. Szintén az egyik legdominánsabb pedagógus/andragógus szerepkörhöz tartozik a tanuló kellő informálása a tanulási célokról, a tanulási követelményekről.

3. Célszerű az oktatónak még a tanulási folyamat előtt felmérni a távtanulók előzetes ismereteit, tudáskészletük minőségét.

4. Az új ismeretek, tanulási anyagok,tárgyak, műalkotások, stb. bemutatása, prezentálása, mely az 1960-as években indult el.

5. Célszerűnek tartom a tények, jelenségek és tanulási folyamatok, minél sokoldalúbb elemzését bemutatni.

6. A távoktatás során, de a személyes, (frontális) tanórák esetében is fontos a reflexiós visszacsatolások regisztrálása, továbbá a pontos fogalomalkotás és következtetés is az adott tananyagról.

Az utolsó fázis az elért teljesítmények mérése és értékelése. Hogyan mérjük leghatékonyabban? Milyen szempontok szerint minősítsünk? Bízom benne, hogy hamarosan választ találok a felmerült kérdéseimre kommentek formájában, illetve a következő előadás sugárzásával.